Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Közúti ellenőrzésre figyelmeztető tábla a budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok közelében 2016. április 4-én. Az új kamerák, amelyek április 5-én reggeltől fognak működni, sebességmérés mellett - a többi között - forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Érdekes adatok az átlagsebesség-mérés bevezetéséről

Sokkal többen támogatnák Magyarországon a gyorshajtás ellen bevethető átlagsebesség-mérés bevezetését, mint egy évvel korábban.

A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

A megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

A szakértők szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×