Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Közúti ellenőrzésre figyelmeztető tábla a budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok közelében 2016. április 4-én. Az új kamerák, amelyek április 5-én reggeltől fognak működni, sebességmérés mellett - a többi között - forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Érdekes adatok az átlagsebesség-mérés bevezetéséről

Sokkal többen támogatnák Magyarországon a gyorshajtás ellen bevethető átlagsebesség-mérés bevezetését, mint egy évvel korábban.

A közlekedés, a sebességkorlátozások és a forgalmi dugók kérdése újból napirendre került az elmúlt hetekben, amelyben szerepet játszott, hogy a járvány miatt ideiglenes kerékpársávok jelentek meg az amúgy jelentős forgalmú utakon. A főváros vezetése pedig egy tervezet elkészítését helyezte kilátásba, amelynek egyik célja a forgalom csillapítása. Konkrét intézkedések még nincsenek, ám a K&H Biztosító 2019 végén készült kutatása szerint a 30-59 éves magyaroknak markáns véleménye van a sebességkorlátozásokról, valamint a gyorshajtás megakadályozásában a nemzetközi példák alapján hatékony fegyvernek mondható átlagsebesség-mérésről.

A megkérdezettek mindössze 1 százaléka véli, hogy az autósok szigorúan betartják a sebességhatárokat, 18 százalékuk szerint pedig sok sofőr nem hajt gyorsabban a megengedettnél. A válaszadók 71 százaléka szerint azonban sokan nem tartják be a sebességkorlátozásokat, 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy szinte senki nem figyel erre.

Az autósok 36 százaléka saját bevallása szerint nem hajt gyorsabban a megengedettnél, 54 százalékuk viszont beismerte, hogy nagyon ritkán megy gyorsabban, mint amennyivel lehetne. A megkérdezettek 10 százaléka szerint előfordul, hogy gyorsan hajt.

Érdekes eredmények születtek a gyorshajtás megakadályozására nemzetközi példák alapján jó módszernek tartott átlagsebesség-mérésre vonatkozó válaszokból. Az átlagsebesség-mérés azt jelenti, hogy egy-egy útszakaszon „eltöltött” idő alapján vizsgálják az autók sebességét. A magyarok 63 százaléka jó ötletnek tartaná a bevezetését, azaz nőtt a megoldást támogatók aránya az egy évvel korábban mért 56 százalékhoz képest. A magyarok 37 százaléka viszont nem szeretne átlagsebesség-mérést, közülük például 14 százalékuk kifejezetten rossz ötletnek tartja.

A szakértők szerint a személysérüléses balesetek, valamint a kisebb – sérülést nem eredményező – karambolok jelentős része a gyorshajtás számlájára írható. A gyorshajtáson belül mindkét verzió gyakori: az abszolút gyorshajtás, vagyis az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatár túllépése, valamint a relatív gyorshajtás, amikor a sofőr nem az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességet választott.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×