A magyarországi új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos keresztmetszeti felmérés eredményei megvannak, amely alapján az aktív fertőzöttek száma biztosan nem haladta meg a kétezer főt a vizsgált időszakban, és

néhány tízezer főben becsülhető a lakossági fertőzöttség március elejétől május elejéig

– ismertette az InforRádiónak Merkely Béla. A két hónap során észlelt és becsült aktív esetszámok, valamint a fertőzésen átesettek száma nemzetközi összehasonlításban is alacsonyak, ezért a Semmelweis Egyetem rektora szerint jó esélye van Magyarországnak arra, hogy a nyáron – amennyiben folyamatosan nyomon kísérik az újabb megbetegedéseket – nem alakul ki újabb járvány. A szakember úgy véli, az említett vizsgálatot az ősz elején érdemes megismételni, hogy a mostani adatokhoz hozzászámítva egy megfelelő stratégiát lehessen kidolgozni az év végi időszakra, amikorra mindenki egy esetleges második hullám kialakulásától tart.

Milyen lehet a második hullám?

Az elszigetelt esetek valószínűsége adott – fogalmazott Merkely Béla –, miután most is látni ezekre példát idősotthonokban, ápolási és pszichiátriai osztályokon, azonban a második hullám nem ezt jelenti, hanem azt, hogy a közösségi térben emelkednek meg jelentősen a megbetegedések. Az előzetes becslések szerint ezekre

októberben, novemberben lehet számítani, de meglátása szerint nem lehet majd nagyobb, mint az első volt.

Ennek legfőbb oka, hogy az első hullám esetében nem állítottak „őrszemeket”, vagyis Európa nem figyelte és nem tesztelte a lakosságát, sem pedig a beutazókat. Most nyáron azonban folyamatosak lesznek a szűrések a kórházakban, egyetemeken, ahogyan a Nemzeti Népegészségügyi Központban is, figyelve, hogy hol alakulnak ki gócpontok. Tehát a második hullám nem fogja tudni úgy meglepni Magyarországot, mint ahogyan az első tette azt például Olaszországgal, és felkészült helyzetben fogja találni az országot – emelte ki. A Semmelweis Egyetem rektora ezért reméli, hogy

szigorú restriktív intézkedésekre nem lesz szükség, de komoly odafigyelésre, mint amilyen a nyár folyamán várható, mindenképp.

A szakember emlékeztetett, egy vírus reprodukciójához sok minden szükséges, az egyik viszont eleve adott, ha restrikciókat megszüntetjük, miszerint az érintkezések gyakoribbak lesznek, a távolságtartás pedig mérséklődik, vagyis ezek betartását nem vesszük majd eléggé komolyan. Ennek ellentételezésére azonban ott van, hogy a nyári hónapokban sokkal inkább a szabadban vagyunk, a melegben, napsütésben pedig a vírus megmaradásának és fertőzőképességének sokkal kisebb az esélye, csökkentve a reprodukciós számot oly mértékre, hogy nem jön létre járvány. Ez a különbség egy hidegebb, nedvesebb őszi időszakban tűnhet el, ismét optimálisabb körülményeket teremtve a vírus számára.

A Semmelweis Egyetem rektorával készült hosszabb beszélgetést itt hallgathatja meg: