eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Varga Judit igazságügyi miniszter mint előterjesztő felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A rendkívüli jogrend meghosszabbításáról döntenek a képviselők

Az Országgyűlés hétfőn várhatóan megszavazza a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, aminek elfogadását múlt héten megakadályozta az ellenzék.

Az Országgyűlés egynapos ülése hétfő délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A tanácskozás legfontosabb témája természetesen a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény lesz, amit Varga Judit igazságügyi miniszter terjesztett a parlament elé és a Törvényalkotási Bizottság már jóváhagyott.

Elfogadása esetén a kormány felhatalmazást kap a védekezéshez szükséges rendkívüli intézkedések gyors bevezetéséhez.

A törvényhozás már múlt héten megszavazhatta volna ezt a jogszabályt, de ez nem sikerült, mert az ellenzék nem adta meg hozzá a négyötödös többséget. Ők úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szükségtelenül, sőt jogtalanul kér korlátlan idejű és tartalmú felhatalmazást. Ha megkapja, visszaél vele – hangzott a vád Kocsis-Cake Oliviótól, aki a Párbeszéd vezérszónoka volt a parlamenti vitában.

„Mi a helyzet Szekszárdon, Komlón és Nagykanizsán. Mind a három településen, mióta vészhelyzetállapotot hirdettek, a fideszes városvezetők rendelettel nyúlnak túl a jogköreiken – fogalmazott az ellenzéki képviselő. – Költségvetést fogadnak el, felszámolják a helyi médiát. Ez biztosan nem növeli a bizalmat.”

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a törvényjavaslat nem szünteti meg az Országgyűlés felügyeleti jogát a kormány felett. „A kormány veszélyhelyzetben kiadott rendelete főszabályként 15 napig marad hatályba. E rendeleteknek a meghosszabbítása ugyancsak a kormány hatáskörébe tartozik, azonban ennek feltétele, hogy a meghosszabbításhoz az Országgyűlés felhatalmazást adjon.

Ha az Országgyűlés ehhez nem járul hozzá, elsősorban az eddig megtett intézkedéseket fogja elveszejteni”

– hangsúlyozta a tárcavezető.

A rendkívüli intézkedéseket az elmúlt napban a kormány, az országos tisztifőorvos és az intézmény-fenntartók hosszabbították meg. Ezen a héten azonban már minden bizonnyal megszavazza az Országgyűlés a törvényt, most ugyanis már elegendő hozzá a Fidesz–KDNP kétharmada.

A parlament ezen kívül még tárgyal, illetve szavaz arról, hogy az állam Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának adja az általa működtetett Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanjait, illetve lesznek interpellációk, kérdések és azonnali kérdések is.

Az Országgyűlés a fertőzésveszély miatt nem a szokásos helyén, az alsóházi teremben ülésezik, hanem az annál nagyobb felsőháziban. A tanácskozáson a levezető elnökön, a jegyzőkön, illetve a személyzeten kívül csak az aktuális felszólalók lehetnek benn, a többiek televízión nézik a vitákat és szavazni mennek be. Az ellenzék egyébként javasolta, hogy a törvényhozás vonuljon home office-ba, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió kérdésére azt mondta, hogy ez alkotmányellenes lenne, az alaptörvény módosítására pedig nincs idő a jelenlegi helyzetben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 21:46
×
×
×
×