eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványok.  MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Riadót fújtak a hazai nyelvoktatásban

A kormány 2017 nyarán egy, a nyelvvizsgaszám-csökkenés problémájának okait is feltáró tanulmányt rendelt, ami mostanra el is készült. Diákok és tanárok ezreit kérdezték meg, és alapvető hiányosságokra derült fény: se eszközök, se kedv, se megfelelően képzett tanárok.

Aggasztó problémákra világít rá egy, az Eduline.hu-n kedden szemlézett, 200 oldalas kutatás, amelyet az oktatási kormányzat rendelt meg 2017 nyarán. A gondok között különösen nehezen megoldhatónak tűnik

a tanár- és az eszközhiány, a módszertani elmaradottság, illetve a diákok motivál(hat)atlansága.

A kormány tavaly ugyan döntött egy idegennyelv-tanítást fejleszteni próbáló csomagról - ennek volt része a kutatás megrendelése -, de nyilvánvalóan azonnali cselekvésért kiált az a folyamat, amely szerint évről évre egyre kevesebben nyelvvizsgáznak Magyarországon úgy, hogy

2020-ban már a felsőoktatásba is csak nyelvtudást igazoló papírral lehet bejutni.

(2008-ban még 174 ezer vizsgapróbálkozást regisztráltak, tavaly már csak 116 ezret, és ennek is csak a kétharmada volt sikeres.)

A kutatás módszertana:

  • 8 ezer hetedikes és tizenegyedikes diákot kérdeztek
  • 1118 nyelvtanárt szólaltattak meg
  • 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort vontak be, és
  • 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról.

A dokumentum feltárta, hogy

a diákok kellő motiváció híján, tanulási nehézségekkel és leterhelten ülnek az órákon - egyáltalán nem kis csoportokban -, amelyeken eszköztelen, a létszámhiány miatt szintén agyondolgoztatott tanárokkal találkoznak, a pedagógusoknak ráadásul sokszor eszközeik sincsenek a munkára, legyen az nyelvi labor vagy anyanyelvi szaklektor.

Ebből kell főzniuk, miközben a rendszerben kötelező óraszám nem elég a hatékony nyelvtanuláshoz, a(z évek során akár 5-6 tanárcserét is elszenvedett) végzősöknél bevett gyakorlat, hogy iskolán kívüli lehetőségek felé fordulnak.

További problémaként merül fel, hogy az órákon a tanár többet beszél a diákoknál, a megkérdezett diákok többsége pedig úgy érzi, magyarul zajlik az óra idejének nagyobbik része.

Ismert, a Nemzeti Alaptanterv az általános iskola 4. évfolyamától teszi kötelezővé az idegennyelv-tanulást, a felmérésben részt vettek szerint azonban már másodikban is elkezdhető lenne az első idegen nyelv elsajátítása.

Noha a rendszerváltás óta csaknem megnégyszereződött a nyelvet beszélők aránya, de

európai viszonylatban Magyarország még így is sereghajtó. A magyarok jelentős része véli úgy, hogy elég, ha csak az anyanyelvét beszéli

– mondta az InfoRádiónak a közelmúltban a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Légrády Tamás szerint ennél rosszabb arány csak az Egyesült Királyságban van. Az érvényesülés legfontosabb eszköze szerinte a nyelvtudás és az informatikai ismeretek. Mint mondta, a nyelvtudáshiány miatt óriási érdeklődés övezi a Diplomamentő Programot is, sokaknak ugyanis csak a nyelvvizsga hiányzik a felsőoktatási oklevél megszerzéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×