Infostart.hu
eur:
365.4
usd:
325.39
bux:
143149.29
2026. október 21. szerda Orsolya
A német Maja T., az antifa per negyedrendû vádlottja az ítéletet hallgatja büntetõperének másodfokú tárgyalásán a Fõvárosi Ítélõtáblán 2026. szeptember 30-án. Bûnösnek mondta ki a Fõvárosi Ítélõtábla az antifa-ügy vádlottjait, akik 2023 februárjában támadtak általuk szélsõjobboldalinak tartott személyekre, súlyos sérüléseket okozva. Maja T. negyedrendû vádlott büntetését az elsõ fokon kiszabott nyolc év fegyházbüntetésrõl hét évre mérsékelte az Ítélõtábla.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jogerős ítélet született Antifa-ügyben

A bíróság jogerősen is bűnösnek mondta ki a vádlottakat, akik három évvel ezelőtt véletlenszerűen kiválasztott, általuk szélsőjobboldalinak vélt embereket támadtak és sebesítettek meg.

Bűnösnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett jogerős ítéletében az antifa-ügy vádlottjait, akik 2023 februárjában Budapesten támadtak meg általuk szélsőjobboldalinak tartott embereket, súlyos sérüléseket okozva.

A másod fokon eljáró táblabíróság két vádlott esetében kis mértékben enyhítette a büntetés időtartamát.

A vádlottak közül az ítélethirdetésen egyedül jelen lévő német Maja T. negyedrendű vádlott büntetését az első fokon kiszabott nyolc év fegyházbüntetésről a bíróság hét évre mérsékelte, míg a jelenleg Olaszországban tartózkodó ötödrendű vádlott, Gabriele M. büntetését hét év fegyházról hat évre módosította, ugyanakkor kizárta őket a feltételes szabadság lehetőségéből. A harmadrendű vádlott, a Németországban tartózkodó Anna M. büntetését a bíróság helyben hagyta, őt első fokon két év - végrehajtásában öt évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.

Az ügy elsőrendű vádlottját, az olasz Ilaria Salist jelenleg mentelmi jog védi, mivel európai parlamenti képviselővé választották. A másodrendű vádlott német Tobias E. esetében korábban megszületett az ítélet, őt már átadták a német hatóságoknak.

A külföldi elkövetők – egy szélsőséges baloldali szervezet tagjai – 2023. február 9-11. között öt támadást hajtottak végre Budapesten, általuk szélsőjobboldalinak tartott emberekkel szemben. A támadásokban kilencen sérültek meg, közülük hatan súlyosan.

Első fokon a Fővárosi Törvényszék elsősorban bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt ítélte el a vádlottakat. A döntés ellen az ügyészség súlyosbításért, míg a védelem felmetésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

Az ítélőtábla jogerős határozatában annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy negyed- és ötödrendű vádlott esetében a társtettesi magatartást bűnsegédire módosította, valamint a bűncselekmények megnevezése kapcsán mellőzte a bűnszervezetben való elkövetésre utalást. Ugyanakkor Szalai Géza bíró közölte, hogy büntetésüket az ítélőtábla, "mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben tekinti kiszabottnak". Mindennek a büntetési tétel kiszabásánál van jelentősége.

Ahogy az indoklás során elhangzott, a táblabíróság nem tapasztalt szabálytalanságot az elsőfokú eljárásában. A törvényszék részletes bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott meg, kamerafelvételeket vetített le. Valamennyi bizonyíték rendelkezésre állt, amely a tényállás megállapításához szükséges volt.

Nem volt olyan törvénysértést, amely bizonyítékok kirekesztésére adott volna indokot és az ítélőtábla nem észlelt felderítési hiányosságot sem. Mindezek alapján nem volt akadálya az elsőfokú ítélet felülvizsgálatának.

Szalai Géza azt is jelezte, hogy a táblabíróság nem tartotta megalapozottnak az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló védői indítványokat.

A bíró elmondta, hogy bár enyhítő körülménynek számít, hogy az elkövetők nem okoztak halálos, életveszélyes sérüléseket, ugyanakkor súlyosbító körülmény a szervezettség, az ideológia alapon alkalmazott erőszak, véletlenszerűen kiválasztott, szélsőjobboldalinak vélt személyekkel szemben.

A támadások előre eltervezettek voltak, azok végrehajtását előre gyakorolták- mutatott rá a bíró, aki kiemelte azt is, hogy a Maja T. nem tanúsított megbánást, ideológiáját az eljárás során, sőt még az utolsó szó jogán elhangzott felszólalásában is éltette.

A tárgyalás végén a vádlott kezdeményezte, hogy büntetését ne Magyarországon kelljen letöltenie.

Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Szerda kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, ami összefügghet azzal, hogy nagyszabású, több helyszínt érintő bűnügyi akciót hajt végre szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az MNB-ügyben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Magyar Péter eközben az AP-nak adott interjújában az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezte kormánya legfontosabb feladatának, és jelezte: a migrációs politikában nem tervez érdemi változást, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását pedig nem támogatja. A háttérben a kedden bemutatott 2027-es költségvetés számai: az adóintézkedések 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, a nagyvállalatok effektív adóterhelése 6–7 százalékról 11 százalékra emelkedhet, a kiadási oldalon pedig 1465 milliárdos megszorítás áll.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×