Az eddig kiszivárgott információk és a korábbi kommunikáció alapján egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a lehető legszélesebb körű adóalapot kívánja megállapítani az új adónem – mondta Fajcsák Gábor, az RSM Hungary cégtársa, adóüzletágának vezetője az InfoRádióban, hozzátéve: alapvetően minden értelmezhető vagyontárgyat be kell majd számítani: főszabályként, elsődlegesen természetesen nyilván

• a számlapénzek,
• a pénzügyi befektetések,
• a cégérték és
• az ingatlanok

számítanak, de nagyon erősen hangsúlyozták, hogy ezen kívül

• a követelések,
• a kriptoeszközök,
• az életbiztosítások,
• a vagyoni értékű jogok,
• opciós szerződések és
• a nagy értékű ingóságok, tehát akár egy-egy nagyértékű ruha, táska, ékszer

is bele fog számítani az adó alapjába – mondta.

A szakértő szerint az eddigi információk alapján

ez egy önbevallásos rendszer lesz, nem a NAV fogja megállapítani, mint az SZJA-bevallásokat, hanem mindenkinek saját magának kell nagyon részletes módon elszámolnia a vagyonával, annak értékével és értékelésével, és ezt majd az adóhatóság ellenőrzi.

És ezt megfelelő dokumentumokkal tudni kell alátámasztani. A most kiszivárgott anyag egyébként még részletezi is egy-két esetben, hogy milyen dokumentumokra lesz szükség – folytatta a szakértő.

A kérdésre, hogy milyen egyéb vagyontárgyak, vagyonelemek kerülhetnek be a körbe, akár a magántőkealapok, befektetések, külföldön elhelyezett pénzek, befektetések esetében, azt mondta: a vagyonkezelési konstrukciókat például elkülöníti a szabály, ami azt jelenti, hogy ha valakinek például bizalmi vagyonkezelése, vagy családi alapítványa van, akkor az egy külön vagyontömeg, és az külön fog adózni. Nagyon érdekes, hogy úgy tűnik, hogy feldarabolják adott esetben a vagyont, vagy engedik feldarabolni. A magántőkealapok tekintetében ott a tőkealap befektetési jegyeinek birtokosait kellene tudniuk adóztatni, de ehhez természetesen ismerni kellene ezeket a személyeket. Én azt várnám, hogy ennek a transzparenciáját, megismerhetőségét meg fogják teremteni a közeljövőben, hogy a NAV számára ez egy egyszerűen elvégezhető feladat legyen – fogalmazott.

Úgy tudni, hogy nagyon sok részletszabályt és különleges megállapítást is tartalmazni fog a rendszer. Külön szabályok lesznek rejtett tartalékokra, holdingokra, kisebbségi részesedésekre, és adott esetben még független cégértékelés is lehetséges. De a fő szabály szerint a már sokszor emlegetett svájci módszert fogják alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a cég saját tőkeértékét egyharmadával, a hozamértékét kétharmadával fogják beszámítani. De itt szerintem a legfontosabb azt kiemelni, hogy egy 15 százalékos tőkésítési rátával számolnak, ami nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy a mindenkori nyereség vagy az átlagnyereség, majd ahogy a szabály pontosan szól, tehát

az éves nyereség 6,66-szorosát kell majd cégértéknek tekinteni a hozamérték szerint.

Ez azért nagyon érdekes, mert nem annyira konzervatív – fogalmazott az elemző, aki szerint néhány száz nagyon nagy cégnek ez valószínűleg kedvezőbb, mert nagyobb szorzószámot lehet a piacon elérni. Viszont a többség, akik ebbe az adóba beleeshetnek, mondjuk a közepes vállalkozások, vagy néhány százmilliós profitú vállalkozások esetében ez a szám feltehetően jelentősen felül fog értékelni. Úgyhogy ez még egy érdekes kérdés, hogy megtartják-e ezt a szorzót, be fog-e válni, mert nem annyira konzervatív, mint ahogy előzetesen várni lehetett – mondta.

A kérdésre, hogy milyen szabályok várhatók a határon átnyúló befektetésekre, úgy fogalamzott: a kettős adóztatás tekintetében hallani már olyan rendelkezésről, hogy adott esetben a külföldön már a magyar vagyonadóhoz hasonló megfizetett adót be lehet majd számolni a magyar vagyonadóba. Ez jellemzően a magyar adóilletőségű emberek külföldön tartott vagyonára vonatkozhat. Például ha valakinek Amerikában van egy ingatlanja, és ott fizet rá egy ingatlanadót, akkor még nem tudok biztosat mondani, de azt gondolnám, hogy a magyar vagyonadóból ez valamilyen formában adott esetben levonható lesz – vélkedett, hozzátéve: ugyanakkor a rendszer a külföldiek tekintetében korlátozásokat vezet be arra vonatkozóan, hogy például egy külföldi nem fog a cége után Magyarországon adózni, csak a magyarországi eszközei, ingatlanjai után. De hogy hogy lesz, azt még nem tudjuk pontosan, majd ki kell jönniük a részletszabályoknak.

Amennyire lehet tudni, sávos adózásról lesz szó:

már egymilliárd forint fölött bevezetnék, és hallani olyat is, hogy az 500 milliárd fölötti vagyonnál megint megemelkedne az adósáv.

A kérdésre, hogy ebből mennyi bevétel keletkezhet, és összesen hány embert érinthet ez az újfajta adó, a szakértő azt mondta: ezt rendkívül nehéz megmondani, egy kívülálló számára. A NAV és a Pénzügyminisztérium szakemberei sokkal több adattal rendelkeznek, tehát pontos számot én nem tudnék mondani, de azt gondolom, hogy

összességében sok ezer, esetleg néhány tízezer fő lehet nagyságrendileg az ebbe tartozók köre.

Korábban olyan számokat lehetett hallani, hogy

• a magyar cégvagyon 80 százalékát körülbelül 1-2 ezer ember vagy család birtokolja,
• és a privátbanki vagyonoknál azt lehet tudni, hogy nagyjából 5-10 ezer ember, akinek nagyobb tőke áll rendelkezésére.

Úgyhogy ebből arra lehet következtetni, hogy nagyjából egy ilyen szám valószínűsíthető az adóalanyok tekintetében – fogalmazott, hozzátéve:

előzetesen a kommunikáció 300-600 milliárd forint közöttre tette az elvárt bevételt, ebben a most megjelent anyagban 150-200 milliárd forintra konszolidálták,

ami szerintem is jóval közelebb lehet a valósághoz, de azért a mostani szabályok szerintem hagynak még kérdéseket és adott esetben akár tervezési lehetőségeket, ami majd meglátjuk, hogy hova fog vezetni. De szerintem ez a 150-200 milliárd is azért ambiciózus, és egyáltalán nem mondanám, hogy ez garantáltan elérhető – mondta.

A kérdéses még az adókulcs pontos mértéke.

A várakozások szerint az adókulcs az egymilliárd fölötti vagyon egy százaléka, és kérdéses, hogy az 500 milliárd forinti vagyonnál ez mekkorára ugorhat.

Egyelőre erről nem lehet tudni, és azt is látni kell, hogy az 500 milliárd fölötti vagyon a hírek szerint nagyjából négy embert érinthetne Magyarországon. És ebben az esetben fennállhat a veszélye annak, ami korábban már más adónemek esetében kimondásra került egy-egy magyar adóval kapcsolatban, hogy személyre szabott jogalkotásnak tekinthető. Nyilván meg lehet mindent úgy fogalmazni, hogy a vagyonadó kikerülje ezt a kockázatot, de azért nem véletlenül nem kerültek még ki a részletszabályok, én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez egy eldöntött kérdés lenne – mondta Fajcsák Gábor, az RSM Hungary cégtársa, adóüzletágának vezetője az InfoRádióban a vagyonadóról eddig kiszivárgott információk kapcsán.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.