„A brexit többet ártott, mint használt” – ezzel a drámai beismeréssel fordított hátat korábbi álláspontjának Andy Burnham. A brit miniszterelnök ismerten EU-párti és könyvében azt írta: reméli, hogy hazája még az ő élete során visszatér az Unióba.

Ugyanakkor eddig az volt az álláspontja: tartja magát a Munkáspárt programjához, és a jelenlegi parlamenti ciklusban nem kezdeményezi az Unióba való részleges vagy teljes visszatérést. Ahogy fogalmazott, „nem akart újra megnyitni régi vitákat”.

A Munkáspárt hagyományos őszi kongresszusán nyári hatalomra kerülését követő, első ízben pártvezetőként beszédet mondó Burnham viszont most jelezte: több forgatókönyvet nyújt be az Unióval való szorosabb viszonyról. A beszéd után egy hosszú BBC-interjúban eme témában is kérdőre vonták és ott már egyértelműbben fogalmazott.

Arról beszélt, hogy „akár végigmehetünk az úton”, vagy lehet olyan opciót választani, hogy minden marad, ahogy van, az Egyesült Királyság csak a Vámunióba, vagy a Közös Piacba lép vissza. Mint fogalmazott, nem lehet még egy évtizedet bizonytalanságban eltölteni.

Egyes brit médiumok szerint Burnham azért változtatott az álláspontján, mert Brüsszel hozta lépéskényszerbe az úgynevezett Made in Europe programmal, ami káros lehet a brit gazdaságnak, ha nem terjesztik ki a szigetországra. Az Independent diplomáciai forrása szerint világosan közölték Burnhammel: nincs lehetőség arra, hogy az idén a britekre is kiterjesszék az irányelvet és ennek oka a brit kormány „vörös vonalai” voltak: a Vámunióba és a Közös Piacba való visszatérés, valamint a szabad mozgás elfogadásának ellenzése.

Burnham mostani felszólalásával azt jelezte, hogy az Unióval való szorosabb viszonyról szóló tárgyalásokon hajlandó feladni a brit ellenállást ezekben a kérdésekben.

A Made in Europe programot övező brit aggodalom alapja az, hogy a jelentős részben helyi nyersanyagok felhasználását vagy dolgozók munkájának alkalmazását előíró elképzelés kereskedelmi falakat emelhet az EU-n kívüli államokkal szemben – írta az Independent.

A lap szerint ugyanakkor Burnham kongresszusi beszéde azt sejteti, hogy a következő, azaz 2029-es választások után már kész feladni az ellenkezést. A Telegraph viszont azt emelte ki, hogy a kormányfő közölte: már az év végi brit-EU-s csúcson egy sor opciót javasol majd a Brüsszellel való viszonyról.

A Burnham-beszéd ugyanakkor a brit közvélemény számára nem ezért volt érdekes. A kormányfő gyakorlatilag levágott egy „szent tehenet”, azzal, hogy elmondta: megszüntetik a nyugdíjak költséges, úgynevezett tripla indexelését. A felszabaduló pénz egy részéből ingyenes idősgondozási szolgálatot hoznak létre. Burnham a vízszolgáltató cégek államosítását és egy új, európai stílusú, arányos képviseletről szóló szavazási rendszer bevezetését is ígérte.

A rádióinterjúban viszont megjegyezte: nem lehet pár év alatt rendbe tenni az országot – amiért a konzervatív kormányokat és a Margaret Thatcher-féle privatizációt tette felelőssé.

A BBC megkérdezte Sandro Gozi olasz európai parlamenti képviselőt, egykori a korábbi, Renzi-kormány európaügyi államtitkárát is és a francia kormány volt európaügyi tanácsadóját is: ő azt mondta, a britek visszavétele az EU-ba viszonylag gyors folyamat lenne az ország gazdasági felkészültsége miatt.