INFORÁDIÓ 
2020. november 25. szerda
Katalin

nyelvtanulás

nyelvtudásért egyesület

rozgonyi zoltán

felvételi

Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1.183 helyszínen összesen mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról.

Nem szívesen tanulnak nyelvet a magyar fiatalok

Infostart / InfoRádió - Déri Ágota

Az uniós országok közül Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelvet tanulni. Ha nem javul a helyzet 2020-ig, érettségizők ezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból.

A 18-30 éves magyarok 72 százaléka az anyanyelvvel együtt egy, legfeljebb két nyelven tud kommunikálni, nem szeretnek második idegen nyelvet tanulni - derült ki az Európai Bizottság Népszavában közölt kutatásából.

A probléma nem a diákkal van

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az a gond, hogy a közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás. Interaktívabb, kommuniktívabb órák kellenének, és hiányoznak a szaktanárok is. Rozgonyi Zoltán az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy sokan már az első idegennyelvvel küzdenek, a leggyakrabban választott angol vagy német nyelvből sem jutnak el arra a szintre, ami ma már a közmegegyezés szerint szükséges a boldoguláshoz.

A szakember hozzátette, hogy nagy különbségek vannak például a városi és a vidéki iskolák nyelvoktatása között, és a helyzeten az is csak kis mértékben javíthat, hogy

a kormány rendelete szerint 2020-tól az egyetemi felvétel feltétele lesz egy nyelvvizsga megszerzése.

A Nylevtudásért Egyesület elnöke úgy látja, hogy a magyar közoktatásban a középiskolák többsége jelenleg nem képes arra, hogy ennek a szintű tudásnak a közelébe is eljuttassa a diákokat.

Elkészült a felmérés, de nem tudni, mi áll benne

Az Oktatási Hivatal tavaly felmérte a hazai nyelvoktatás helyzetét, a középiskolások nyelvtudását, az eredményeket azonban csak kevesen ismerik. Rozgonyi Zoltán úgy fogalmazott, senkinek sincs információja arról, mi valósult meg a javasolt kutatási programból, arról kizárólag a kutatásba bevont egyetemi kollégáktól, pletykaszinten tudnak valamit.

Nincsenek meg a feltételek a kormányrendelet betartásához

Rozgonyi Zoltán arról is beszélt, hogy jelenleg a felsőoktatásba felvételizők 55 százaléka vág neki a felvételinek nyelvvizsgával. Amivel a szakember szerint a kormányrendelet nem számol, az az, hogy

a felvételire érdemes hallgatók legkevesebb 33-35 százaléka nem lesz abban a helyzetben, hogy azt az oktatást, amit a középiskolában nem kap meg, magánforrásból pótolja.

Nemrég az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, meg vannak-e a feltételek a kormányrendelet betartásához, és arra jutott az ombudsman, hogy nincsenek meg. Székely László hivatala a jelentésben úgy fogalmaz: rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke a szakcionálásnál fontosabbnak nevezte, hogy a fiatalok megéljék, napi szinten érzékeljék: az idegennyelv használata a hétköznapi életben praktikus, normális dolog.

Nyitókép: Máthé Zoltán

Kapcsolódó hang

Nem szeretnek nyelvet tanulni a magyar fiatalok
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018