eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1.183 helyszínen összesen mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Nem szívesen tanulnak nyelvet a magyar fiatalok

Az uniós országok közül Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelvet tanulni. Ha nem javul a helyzet 2020-ig, érettségizők ezrei szorulhatnak ki a felsőoktatásból.

A 18-30 éves magyarok 72 százaléka az anyanyelvvel együtt egy, legfeljebb két nyelven tud kommunikálni, nem szeretnek második idegen nyelvet tanulni - derült ki az Európai Bizottság Népszavában közölt kutatásából.

A probléma nem a diákkal van

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az a gond, hogy a közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás. Interaktívabb, kommuniktívabb órák kellenének, és hiányoznak a szaktanárok is. Rozgonyi Zoltán az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy sokan már az első idegennyelvvel küzdenek, a leggyakrabban választott angol vagy német nyelvből sem jutnak el arra a szintre, ami ma már a közmegegyezés szerint szükséges a boldoguláshoz.

A szakember hozzátette, hogy nagy különbségek vannak például a városi és a vidéki iskolák nyelvoktatása között, és a helyzeten az is csak kis mértékben javíthat, hogy

a kormány rendelete szerint 2020-tól az egyetemi felvétel feltétele lesz egy nyelvvizsga megszerzése.

A Nylevtudásért Egyesület elnöke úgy látja, hogy a magyar közoktatásban a középiskolák többsége jelenleg nem képes arra, hogy ennek a szintű tudásnak a közelébe is eljuttassa a diákokat.

Elkészült a felmérés, de nem tudni, mi áll benne

Az Oktatási Hivatal tavaly felmérte a hazai nyelvoktatás helyzetét, a középiskolások nyelvtudását, az eredményeket azonban csak kevesen ismerik. Rozgonyi Zoltán úgy fogalmazott, senkinek sincs információja arról, mi valósult meg a javasolt kutatási programból, arról kizárólag a kutatásba bevont egyetemi kollégáktól, pletykaszinten tudnak valamit.

Nincsenek meg a feltételek a kormányrendelet betartásához

Rozgonyi Zoltán arról is beszélt, hogy jelenleg a felsőoktatásba felvételizők 55 százaléka vág neki a felvételinek nyelvvizsgával. Amivel a szakember szerint a kormányrendelet nem számol, az az, hogy

a felvételire érdemes hallgatók legkevesebb 33-35 százaléka nem lesz abban a helyzetben, hogy azt az oktatást, amit a középiskolában nem kap meg, magánforrásból pótolja.

Nemrég az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, meg vannak-e a feltételek a kormányrendelet betartásához, és arra jutott az ombudsman, hogy nincsenek meg. Székely László hivatala a jelentésben úgy fogalmaz: rendszerszintű visszásságot okoz a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke a szakcionálásnál fontosabbnak nevezte, hogy a fiatalok megéljék, napi szinten érzékeljék: az idegennyelv használata a hétköznapi életben praktikus, normális dolog.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×