A dokumentumok tanúsága szerint a kormány a 2010. május 31-i ülésén döntött arról, hogy a veszélyhelyzet kapcsán a vis maior keretet megemeli 700 millió forinttal.

A június 5-i ülésen a kormány az árvízi védekezéssel foglalkozott, és áttekintett egy gazdasági tényfeltárásról szóló tájékoztatót.

Június 6-7-i ülésén a kormányzati átadás-átvételről, gazdasági akciótervről, az alkotmányozásról, az állami vezetők és államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról, költségvetési szervek létszámgazdálkodásáról tanácskozott a kormány.

Június 9-én ismét az árvízi védekezés volt a napirenden, az árvízi károsultak kártalanításáról is döntöttek. Tárgyaltak továbbá költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekről és kormányzati szervezet-átalakításról. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy az előző kormányzat 2009-es törvényjavaslatát a magánnyugdíjról és intézményeiről visszavonják.

A június 15-i kormányülésen is téma volt egyebek mellett a magánnyugdíjak kérdése, az árvíz okozta károk enyhítése és az államháztartási egyensúly megteremtése. Tárgyaltak a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezetről is.

Június 30-i ülésén a kormány a beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről, a Széchenyi-kártya-program kiterjesztéséről, a termőföldtörvény módosításáról, bankadóról, a Nemzeti Földalapról, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az olaszországi állami iskolákkal kapcsolatos keresztállítási tilalomra vonatkozó ítéletéről, jelentős értékű közbeszerzésekről, a miniszterek feladat- és hatásköréről, az EU Duna-régió stratégiájáról, valamint az 2011-es EU-elnökségről is tárgyalt. Azt is rögzítették a pálinkafőzést illetően, hogy „az állam felé 50 liter főzéséig nem áll fenn bejelentési kötelezettség”.

A július 7-i kormányülés témája többek között az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakja, a 2010-es Forma–1-es Magyar Nagydíj rendezői jogdíja, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok, valamint a Balassi Intézet volt. Ezen az ülésen döntött a kormány arról, hogy a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatnak valamennyi kormányzati internetes portál kezdőlapján szerepelnie kell. Döntöttek arról is, hogy a felvidéki árvízkárosultaknak 50 millió forintot adnak.

A kormány a július 14-i ülésén a 2010-es úszó Európa-bajnokság megrendezésével összefüggő állami szerepvállalásról és az energiaellátásról is tárgyalt, kezdeményezte továbbá az Országos Cigány Önkormányzat 2009-es és 2010. első félévi gazdálkodásának számvevőszéki ellenőrzését.

A július 20-i ülésen a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatta a kormányt a tárgyalások felfüggesztéséről az IMF delegációjával. Négy témában maradt véleménykülönbség: a bankadó, az MNB elnökének fizetése, a Nemzeti Eszközkezelő és a következő évi tervezett államháztartási hiány kérdésében. Tárgyaltak továbbá az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának létrehozásáról, a második Széchenyi-tervről és a Bezenyén megvalósítandó kaszinóközpontról.

A július 28-i kormányülésen ismét téma volt a magyar uniós elnökség, továbbá az augusztus 20-i rendezvények is. A kormány felkérte a miniszterelnök-helyettest, hogy augusztus végére készítsen megoldási javaslatot az egyszerűsített honosításról szóló tájékoztatásról.

Az augusztus 11-i ülésen Schmitt Pál köztársasági elnök is részt vett, aki ismertette működésének tervezett célterületeit. A felsorolás alapján ezek a magyar nyelv védelme, az élethosszig tartó tanulás és a sport voltak. Egyúttal arról is tájékoztatta a kabinetet, hogy félévi rendszerességgel kíván részt venni a kormány ülésein.

Az összefoglaló alapján Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta a személyes találkozók lehetőségét és jelentőségét a köztársasági elnök és a miniszterek közötti kapcsolattartásban. Hozzátette, a köztársasági elnök nem ellensúly, hanem mind az államfő, mind pedig a kormány tagjai őrzik az alkotmányt.

Az ülésen a kormány többek között előterjesztést fogadott el a biztonsági okmányok beszerzésével kapcsolatos előterjesztésekről, a Terorrelhárítási Központról szóló kormányrendeletről, a terrorfelderítés műveleti koordinációjáról, valamint a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat módosításáról.

Augusztus 24-én áttekintették a közjogi méltóságok rezidenciáival kapcsolatos kérdéseket. A dokumentum szerint hosszabb távon a köztársasági elnök és a volt elnökök elhelyezése prioritás, a miniszterelnök és a házelnök elhelyezése másodlagos. A köztársasági elnök elhelyezésében hangsúlyt kap a nemzeti önbecsülés kifejeződése is, erre a jövőben a Sándor-palota alkalmas lehet megfelelő lakrész kialakításával. A későbbiekben szükség lehet a Várnegyed fejlesztésének áttekintésére - áll az összefoglalóban.

Szükségesnek nevezték a volt elnökök megfelelő, különálló kiskerttel rendelkező, lehetőleg budai ingatlanban való elhelyezését.

Szeptember 1-jén a kormány előterjesztést fogadott el arról, hogy igényelje az Európai Bizottságnál a földmoratórium meghosszabbítását. Elfogadták az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló előterjesztést, amelynek értelmében ha valaki nem fogadta el a kormány által felajánlott összeget, és igényét perben kívánta rendezni, akkor a kabinet a pénzt letétbe helyezte.

Szeptember 8-án került napirendre a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló javaslat.

A szeptember 22-i összefoglalóból kiderül, hogy a miniszterelnök arra kérte a minisztereket, hogy fordítsanak fokozott figyelmet az uniós feladataikra, a napi munkarendbe építsenek be egy „EU-elnökségi munkaórát” is.

A kormány az ülésen döntött arról, hogy 38 milliárd forint támogatást nyújt a vasúttársaságnak, a nemzeti fejlesztési miniszter pedig tájékoztatást adott a Malév finanszírozásának lehetőségeiről.

A kabinet arról is döntött, hogy előre ki kell alakítani a nemzeti ünnepek menetrendjét és meghatározni a főszónokot. Hozzáteszik, ennek alapján augusztus 20-án és január 1-jén a köztársasági elnök, október 23-án és március 15-én a kormányfő lehet az állami rendezvény főszónoka.

Szeptember 29-én a nemzetgazdasági miniszter beszámolt az Audi-beruházásról, a kormány vállalta, hogy valamennyi, a beruházás előtt álló adminisztratív, hatósági akadályt három hónapon belül elhárít.

Az október 6-i délelőtti kormányülés kiemelt témája a kolontári vörösiszaptározó gátszakadása volt.

Az aznap délutáni kormányülésen a kabinet támogatta, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésének érdekében módosítsák a a pénzügyi tárgyú törvényeket.

Október 10-én a kormánytagok tájékoztatást kaptak a vörösiszapkatasztrófa kezeléséről, ebből kiderült, hogy a helyszíni szemle szerint a katasztrófát nem természeti esemény okozta, illetve az is, hogy Kolontár lakóinak mintegy hatvan százaléka jelezte, nem kíván visszaköltözni a községbe.

A kormány október 13-i ülésének fő témája is vörösiszap okozta veszélyhelyzet volt.

Az október 15-i ülésen döntöttek arról, hogy a kormány 80.000 forintos minimálbérről szóló javaslatot képvisel az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében folytatott tárgyalásokon. Szó volt továbbá különadókról, az iskolakötelezettség 18-ról 16 évre csökkentéséről, az október 23-i rendezvényekről, és arról is, hogy a Közszolgálati Közalapítvány, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és az MTI vagyona meghatározott körét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap részére átadja.

Az október 27-i kormányülésen a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tájékoztatta a kormányt a társadalmi felzárkózási és romastratégia céljairól. A kormány döntött arról, hogy meg kell alkotni a nemzeti romastratégiát, a közmunkaprogramban meg kell teremteni a napi 4 órás munkavégzési lehetőséget, a segélyezést illetően pedig olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a munkahely elvesztését követően 3 hónapig jár segély, majd a közmunka lehetőségét biztosítják.

Tárgyaltak továbbá a költségvetési helyzetről, a holokauszt perekről, a Külgazdasági Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Hivatal létrehozásáról, az EU-elnökségről, a 2011-es népszámlálásról, a „Tokaj” eredetmegjelölés körüli magyar-szlovák vitáról, valamint a budapesti Hajógyári-szigetre tervezett „Álomsziget” nagyberuházásról is.

A november 3-i ülésen döntött a kormány, hogy a családi pótlék jövedelemhatár feletti visszavonására adótechnikai okokból nem kerülhet sor, tekintettel arra, hogy túlzott adminisztratív terhet jelentene az adózók számára.

November 7-én került a kormány elé a gázárak 2010 és 2014 közötti alakulásáról szóló előterjesztés; feladatként fogalmazódott meg a távhőár és az önkormányzatok anyagi helyzete közötti összefüggés feltárása, valamint annak tisztázása, hogy Németország és Szlovákia milyen beszerzési ár alapján jut orosz földgázhoz. Megtárgyalta emellett a kormány a nemzetgazdasági miniszter által javasolt menetrendet a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításáról.

A 2011-es Liszt-emlékév kapcsán a kormány november 10-én arról döntött, hogy „egyértelműen utalni kell Liszt Ferenc magyarságára”, és arról is határozott, hogy a 2011-es uniós elnökség programját külön, akár kétnapos ülésen tárgyalja.

November 17-én tárcák közötti hatáskör-átadásokkal foglalkozott a kabinet, továbbá a társadalmi esélyteremtést szolgáló Útravaló ösztöndíjprogram támogatásának kérdésével.

A januári nyugdíjemelés és a következő évben a felsőoktatásba felvehető hallgatók keretszáma szerepelt a november 24-i ülés napirendjén, ahogy az a téma is, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése mennyiben befolyásolhatja a villanyáram árát.

Decemberi első ülésén a kabinet elfogadta a közelgő uniós elnökséggel kapcsolatos kommunikációs és operatív feladatokról szóló előterjesztést, ugyanakkor arról is döntött, hogy a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztost nevez ki.

A december 8-i ülés a nemzetgazdasági miniszter azon tájékoztatásával kezdődik, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán született megállapodás szerint nem fogják "Magyarország számára hátrányos módon elbírálni a tőkefedezeti nyugdíjreform visszafordítását". Egy másik pontban arról rendelkeznek, hogy a közös fizetőeszköz bevezetésével kapcsolatos felkészülés során az euró írásmód használandó.

December 15-én napirend előtt tárgyalta a kormány azt a felvetést, hogy a belügy-, külügy-, a honvédelmi és a nemzeti fejlesztési miniszter feljegyzést készít arról: a közelgő magyar uniós elnökség miatt „megsokasodó külföldi utazások okán” szükséges-e kormányzati repülőgép beszerzése, bérlése, lízingelése.

A kormány utolsó decemberi ülésén elfogadta 2011. első félévi munkatervének kereteit. Egy másik határozat szerint a kormány döntése értelmében Soros György által meghatározott személy szavazati joggal helyet kap az ajkai vörösiszap-szennyezés hatásainak kezelésére létrehozott Kármentő Bizottságban.