Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019. évi központi költségvetés általános vitája előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Lesz-e közalkalmazotti létszámleépítés?

Még nem döntött a kormány a létszámleépítésről – közölte egy ellenzéki kérdésre reagálva a pénzügyminiszter a parlamentben.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, a Nemzeti Versenyképességi Tanács egy héttel ezelőtti ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárkózott el a felvetéstől. A jobbikos Hegedűs Lorántné erre hivatkozva szólította fel a tárcavezetőt a parlamentben, hogy közölje: hány közalkalmazott elbocsátására készülnek.

„Ma Magyarországon 455 ezer közalkalmazott van, akik tanárok, orvosok, mentősök, ápolók, könyvtárosok, kulturális szakemberek, dajkák, védőnők, szociális munkások és így tovább. Önök szerint belőlük van sok? Mondják meg, mégis hány ápolót vagy hány mentőst akarnak elbocsájtani?” – tette fel a kérdést a képviselőnő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy

a kevesebb mint 100 ezer állami és kormánytisztviselő is sokszor többes munkakörben, túlterhelve végzi a munkáját az ügyintézői létszámhiány miatt.

A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden újonnan megválasztott kormány felülvizsgálja az állami foglalkoztatottak számát, ez az újdonságnak nem tekinthető folyamat jelenleg is zajlik, ugyanakkor semmilyen döntés nem született létszámleépítésről.

„Az az egy döntés született, hogy a kormányzat létszámstopot rendelt el az állami igazgatásban."

Varga Mihály szerint hatékonyabb államapparátusra van szükség, amely megfelel a XXI. század minőségi elvárásainak.

„Annak csak örülni lehet, ha az államapparátusban lévőknek a száma nem növekszik minden határ fölött” – mondta a miniszter. Varga Mihály megjegyezte: a nemzetközi felmérések szerint a szomszéd országokhoz képest Magyarországon kiemelkedően magas az államapparátus aránya a lakosság létszámához viszonyítva. A pénzügyminiszter arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy várja meg, míg a kormány felméri, hol van szükség és lehetőség a létszámcsökkentésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×