A bizottsági meghallgatás a miniszter beszámolójával indult. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy az ország javuló gazdasági helyzetének köszönhető, hogy mind az oktatás, mind a kultúra és a sport terén bérfejlesztésre, nagy beruházásokra volt lehetőség. Európán belül Magyarországon nőttek az elmúlt évben a legjobban az oktatási kiadások, az általános iskolások 67 százaléka jutott ingyen tankönyvhöz az idén.
Balog Zoltán úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a politika nem adott nagyobb kifutási időt, hogy beérjenek a közoktatási átalakítás eredményei, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) munkája. De az idei átalakítás, az önkormányzatoktól átvett feladatok és az 58 területi központ kialakítása a rendszer sikerét hozza majd a megerősített tanfelügyeleti rendszer, a 4800 mesterpedagógus szakértő segítségével, és azzal, hogy az intézményvezetők a gazdasági önállóság és a foglalkoztatás terén nagyobb szabadságot kaptak. Balog Zoltán kiemelte, hogy a Kliknek nincs többé adóssága.
A miniszter oktatási rendszer eredménytelenségeit sem rejtette véka alá. Elmondta, hogy nincs javulás a végzettség nélküli iskolaelhagyók számában és a tanoda rendszer sem volt sikertörténet. Ez utóbbi csorbát már kiküszöbölték, hiszen az új pályázatoknak köszönhetően reményeik szerint mintegy 300 tanodában folyhatnak az egész napos iskolai programok, a felzárkóztatás és tehetséggondozás.
A felsőoktatásról szólva Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a modern városok program részeként több tíz milliárd forintot fordít a kormány a pécsi, a debreceni és szegedi egyetemek megerősítésére, hogy minél több külföldi hallgatót tudjanak fogadni. A kancellári rendszer is jól működik, a felsőoktatás pedig lényegében adósságmentes, sőt összességében 130 milliárd forintos pozitív mérlegről számoltak be az intézmények idén. A hallgatók tudásszintje egyre nő, már 50 százalékuk nyelvvizsgával rendelkezik, mikor belép a felsőoktatási rendszerbe. A kormány célja, hogy 2020-ra kötelező legyen a nyelvvizsga a felvételihez.
A sport a tárca legderűsebb területe – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint az ország esélye a 2024-es olimpia rendezésre egyre nő. A riói magyar részvétel pénzügyi mérlege még most készül. És bár a versenysport sikerei fontosak, a leglényegesebb, hogy lakosság körében 5 év alatt 5-ről 15 százalékra nőtt a rendszeresen sportolók aránya.
A rekreációs, egyházi és kulturális terület támogatásában Magyarország az első helyen áll Európában, a GDP 2 százalékát költi a kormány ezekre a területekre. A kultúra területén költségvetési bakugrás várható, idén 52 milliárd, míg jövőre 125 milliárd forint jut a területnek. A vidéki fesztiválok támogatása, a fővárosi nagyberuházások mellett a kulturális alapellátásra helyez a tárca hangsúlyt.
A miniszter beszámolója után 12 országgyűlési képviselő és bizottsági tag, valamint egy nemzetiségi szószóló tette fel kérdéseit a miniszternek. Polémia alakult ki amiatt a kormánypárti ügyrendi javaslat miatt, hogy 3 percben fogalmazhatják meg a kérdéseiket a képviselők. Az ellenzékiek felháborító lépésnek, hadarásversenynek, és a kommunikációképtelenségnek minősítették, hogy a bizottság többsége korlátozta a felszólalási időt.
Többen a tankötelezettség 16 évről 18 évre emelését kérték. A miniszter szerint ebben a kérdésben nincs megnyugtató válasz, a lényeg az, hogy a mostani 42 ezer lemorzsolódó diák megtalálja a helyét az iskolarendszerben.
Hiller István londoni magyar iskola alapítását szorgalmazta. Balog Zoltán az angliai magyarok önszerveződő vasárnapi iskoláinak támogatásában látja a megoldást.
A természettudományos tárgyak csökkenését a miniszer a természettudományos tárgyak egybetatozásával, a biofizika oktatás bevezetésével magyarázta.
Balog Zoltán cáfolta, hogy a diákparlamenti ülésen, bármely fiatal ne mondhatná el hozzászólását és hogy 20 százalékos lenne a funkcionális analfabétizmus Magyarországon. A kulturális bizottság ülésén a kultúrát érintő kérdésekről kevés szó esett.
