eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Megválasztották az új alkotmánybírákat

Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden.

A testület elnökévé választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott.

Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá.

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.

Mit kell tudni az új alkotmánybírókról?

Horváth Attila 1959-ben született.

Jogi diplomáját 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, történész diplomáját 1987-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. 2003-ban állam- és jogtudományból doktorált, 2010-ben habilitált.

Tanulmányai befejeztével az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának, 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának, 2013 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának oktatója, egyetemi docens. Munkáját több díjjal és kitüntetéssel is elismerték, megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét (2011) és tiszteletbeli '56-osnak is megválasztották.

Jogtörténészként fő kutatási területe a magyar magán- és kereskedelmi jog története és a szocializmus korszakának alkotmány- és jogtörténete. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Legutóbbi önálló kötete 2013-ban A magyar sajtó története a szovjet típusú diktatúra idején címmel jelent meg. Az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja.

Hörcherné Marosi Ildikó 1964. január 27-én született.

1987-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. 1990-ben jogi szakvizsgát tett, 2002-ben európai szakjogászi képzettséget szerzett.

1991-ben bíróvá nevezték ki. 1991 és 1996 között a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon ítélkező bíróként tevékenykedett. 1996-tól 1998-ig az Igazságügyi Minisztérium Európai Közösségi Jogi Főosztályán a Koordinációs Osztályt vezette, majd 1998-tól az Alkotmányjogi Titkárságon dolgozott, alkotmányjogi, közjogi elemzőként közreműködött az ország Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatában.

2003-ban a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumában közigazgatási bíróvá jelölték ki. 2007-től az Alkotmánybíróság, 2008-tól az Alkotmánybíróság elnökének főtanácsadója volt. 2010-től az Alkotmánybírósági Szemle című szakfolyóirat szerkesztőjeként, 2011-től főszerkesztőjeként tevékenykedett.

2012-ben a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának bírájává nevezték ki, tevékenységét elsősorban az Önkormányzati Tanács tagjaként fejti ki.

Tanított a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, jelenleg bírósági igazgatást oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.

Schanda Balázs 1968. augusztus 18-án született.

1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban is folytatott tanulmányokat. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett, 2010-ben habilitált.

Több mint egy évtizeden át az Alkotmánybíróság munkatársaként dolgozott. 2004 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi tanára. 2007 és 2013 között a PPKE Jog- és Államtudományi Karának dékánja volt, jelenleg az Alkotmányjogi Tanszék vezetője.

Az 1990-es évektől többek között alkotmányjogi, alapjogi és emberi jogi kurzusok oktatója, a hazai jogi felsőoktatás alakításának tevékeny szereplője.

Az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora, elsősorban a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, az egyházi közjog, az alkotmányosság elvei, az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelmének kérdései foglalkoztatják.

Számos tudományos közlemény szerzője, a több kiadást megért Bevezetés az alkotmányjogba című egyetemi tankönyv társszerzője és -szerkesztője (Trócsányi Lászlóval).

Szabó Marcel 1970. május 23-án született Budapesten.

1994-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1997-ben a Cambridge-i Egyetemen vehette át nemzetközi jogi diplomáját. 2000-ben jogi szakvizsgát tett, 2003-ban szerezte meg PhD-fokozatát, 2012-ben habilitált.

1997-től tanársegéd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karán, 1998-tól egyetemi adjunktus, 2003-ban egyetemi docens és az Európajogi Tanszék vezetője lett. 2004 és 2011 között az Európajogi és Nemzetközi Közjogi Tanszéket, 2012-től az Európajogi Tanszéket vezeti. 2003-tól 2010-ig a PPKE dékánhelyettesi teendőit is ellátta.

1993-1994-ben a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa, 1998 és 2002 között a Dunai Kormánybiztos Titkárságának nemzetközi jogi tanácsadója, majd a Nemzetközi Jogi Főosztályt vezetője volt.

2011 februárjától 2012 októberéig ő képviselte a magyar kormányt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 2011 októberétől egy éven keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett.

A nemzetközi jog és a nemzetközi környezetvédelmi jog elismert szakértője, aki jelentős szerepet játszott az új típusú nemzetközi környezetvédelmi menedzserképzés meghonosításában is.

2012. október 8-án a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesé nevezték ki.

Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.

Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.

Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.

Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.

Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.

Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban.

A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot.

A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×