Infostart.hu
eur:
367.39
usd:
334.99
bux:
144205.27
2026. november 18. szerda Jenő

Hitler megtiltotta a német főpapok Budapestre utazását

Az első budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 1938. májusában tartották. A Pápai Bizottság 1936. novemberében Párizsban egyhangú döntéssel Budapestnek ítélte a 34. kongresszus rendezésének jogát, ami hatalmas elismerésnek számított. A magyar főpapokon kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök jött el, a német és osztrák főpapoknak Hitler megtiltotta a részvételt.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus világméretű ünnepségsorozat az Eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére. Kezdeményezője a tours-i Émilie Tamisier (1834-1910), aki eucharisztikus zarándoklatot vezetett Avignonba, majd Eymard Szt Péter Julián indítására 1881-ben Lille-ben megszervezte az első kongresszust.

Alaptémáját a pápa határozza meg, szervezője a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága - írja a Magyar Katolikus Lexikon. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok korábbi helyszínei: 1881: Lille (1.), 1882: Avignon (2.), 1883: Liège (3.), 1885: Fribourg (Svájc) (4.), 1886: Toulouse (5.), 1888: Párizs (6.), 1890: Antwerpen (7.), 1893: Jeruzsálem (8.), 1894: Reims (9.), 1897: Paray-le-Monial (10.), 1898: Brüsszel (11.), 1899: Lourdes (12.), 1901: Angers (13.), 1902: Namur (14.), 1904: Angoulème (15.), 1905: Róma (16.), 1906: Tournai (17.), 1907: Metz (18.), 1908: London (19.), 1909: Köln (20.), 1910: Montréal (21.), 1911: Madrid (22.), 1912: Bécs (23.), 1913: Málta (24.), 1914: Lourdes (25.); 1922: Róma (26.), 1924: Amsterdam (27.), 1926: Chicago (28.), 1928: Sidney (29.), 1930: Karthago (30.), 1932: Dublin (31.), 1934: Buenos Aires (32.), 1937: Manila (33.), 1938: Budapest (34.); 1952: Barcelona (35.), 1955: Rio de Janeiro (36.), 1960: München (37.), 1964: Bombay (38.); 1968: Bogotá (39.), 1973: Melbourne (40.), 1976: Philadelphia (USA) (41.), 1981: Lourdes (42.), 1985: Nairobi (43.), 1989: Szöul (44.), 1993: Sevilla (45.), 1997: Wroclaw (46.), 2000: Róma (47.).

Az első budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 1938. májusában tartották. A Pápai Bizottság 1936. novemberében Párizsban egyhangú döntéssel Budapestnek ítélte a 34. kongresszus rendezésének jogát, ami hatalmas elismerésnek számított. Volt már egyszer hazánkban ilyen kongresszus, de akkor még Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként volt rendezője, s a kongresszust Bécsben tartották.

A kongresszust óriási szervezőmunka előzte meg, a hazai szervezők demonstrálni akarták, hogy a külpolitikailag és gazdaságilag is bezárt Magyarország képes "világraszólóan" megrendezni az eseményt.

A magyar főpapokon kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök jött el, a német és osztrák főpapoknak Hitler megtiltotta a részvételt.

Az önmagában is hatalmas ívű nemzetközi eseményt összekapcsolták egy nagy hazai ünnepségsorozattal, amely a 30-as években erőteljesen megnyilvánuló Szent István-kultusz betetőzéseként a szentté avatott király 900. évfordulóját volt hivatott megünnepelni.

Az események erőteljes hazai is külföldi propagandájáról külön bizottságok gondoskodtak, az Eucharisztikus Kongresszusnak pl. külön ügyészségi engedéllyel többnyelvű emlékalbuma jelent meg alig pár héttel az események lezárultával.

A két eseményt, de elsősorban a kongresszust, elképesztő színpompa jellemezte. A küldöttek és vendégek 33 országból érkeztek, mintegy 50 ezren, a hazai résztvevők száma néhol elérte a félmilliót is. Több tízezres körmenetek, különleges éjszakai szentségimádások, majd félmilliós szentmisék, pazar budapesti díszkivilágítás, hatalmas és díszes vendégsereg tette emlékezetessé hívőknek és nem hívőknek egyaránt az eseményeket.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×