Közlése szerint 2001 után két ütemben bocsátották ki a kötvényeket, amelyekre a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatot - az elsőre 7,5, a másodikra 9,24 százalékot - fizettek. Az első ütemben kibocsátott, 1 milliárd 315 millió forintos csomag idején ugyanis az alapkamat 8 százalék volt, míg az 1 milliárd 184 milliós második ütemnél 10 százalék.

Ez ebben a formában tehát kedvezőbb megoldás volt a városfejlesztés finanszírozására, mint egy esetleges hitelfelvétel - hangoztatta Kósa Lajos, hozzátéve: ebből a pénzből biztosították az önrészt uniós források megszerzéséhez és számos városi fejlesztés valósult meg, útfelújításoktól az atlétikai stadion megépítéséig.

A politikus a város idei gazdálkodásáról szólva közölte: az ország "kétségbeejtő" helyzetének tükrében az önkormányzat pénzügyi kötelezettségeinek a csökkentése és végső soron az adósságcsapda elkerülése volt a cél.

Mint elmondta, az idén 3,9 milliárd forintot különítettek el a kamatok fizetésére, továbbá 1 milliárd 790 millió forintot a városi beruházások egyéb törlesztőrészleteinek fizetésére. Az önkormányzat év végén 3 milliárd forintot vesz fel hitelként. A számokból kitűnik, hogy nagyon fegyelmezett gazdálkodásuk miatt végső soron csökkent az önkormányzati adósságszolgálat, szemben az állami folyamatokkal - tette hozzá.

Kitért arra: a város azon politikája, hogy magas hozzáadott értékkel dolgozó és a világpiacra termelő vállalatokat vigyen Debrecenbe, helyesnek bizonyult. Ezeket ugyanis nem rengeti meg a magyar gazdaság nehéz helyzete, így az általuk fizetett iparűzési adótól nem esik el az önkormányzat - hangsúlyozta Kósa Lajos.