A szabadságharc leverése után 500 halálos ítélet született, és körülbelül 110-et hajtottak végre. Másfélezer embert ítéltek sokévi börtönre, a honvédek negyedét pedig hét évre besorozták a császári seregbe.

Október hatodikán, a bécsi forradalom évfordulóján Batthyány Lajos volt miniszterelnök Pesten állt kivégzőosztag elé, a tizenhárom tábornokot, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leininger-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt pedig Aradon végezték ki.

A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.

Negyven évvel később, 1890. október hatodikán az akkor 88 éves Kossuth Lajos volt kormányzó-elnök torinói emigrációjában emlékezett meg az aradi vértanúkról. Szavait rossz minőségben ugyan, de megőrizte egy fonográffelvétel:

"Legyenek a szent emlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a honszabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem október hatodika térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni, amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak."

Ma, százhatvan évvel később minden magyar lakta vidéken megemlékeznek az aradi vértanúkról. Budapesten a Parlament előtt felvonták, majd félárbocra eresztették a magyar lobogót. Itt idén is csak a közjogi méltóságok jelenhettek meg, mert a Kossuth teret lezárták a rendőrök. A Fidesz tiltakozott a kordonok miatt. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményt adott, amely szerint a tér lezárása az állami vezetők védelme miatt indokolt volt, a civil érdeklődőket pedig beengedték a Néprajzi Múzeum elé, ahonnan láthatták a rendezvényt.

Ünnepséget tartottak a Batthyány-örökmécsesnél és a Batthyány-mauzóleumnál is, ahol Mandur László, a Parlament alelnöke azt mondta, hogy a szabadságharc példát mutatott az összefogásra.

Az Országgyűlésben a képviselők néma felállással tisztelegtek a mártírok emléke előtt. Az ülést vezető Lezsák Sándor azt mondta, hogy október a dicsőséges forradalmak és az elbukott szabadságharcok emlékét hordozza, október 6-ika pedig a főhajtás napja és egyben a felemelt, büszke tekinteté is, hiszen 1848-ban különböző vallású, nemzetiségű és társadalmi helyzetű polgárok fogtak össze a függetlenség kivívásáért.