Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Adócsökkentés: sok hűhó semmiért

A kormány előtt vannak az adóváltoztatási javaslatok, és bár korábban a pénzügyminiszter azt ígérte, az augusztus 21-i ülésen döntés hoznak ezekről, nagyobb a valószínűsége, hogy a jövő hét eleji frakció ülés után lesz csak meg a végleges döntés. A rendelkezésre álló keretről a pénzügyminiszter legutóbb úgy nyilatkozott: 100 milliárd forintos nagyságrendben juthat a módosításokra, amelytől több szakértő szerint nem lehet csodát várni.

A pénzügyminiszter legutóbbi, a 2009-es adóváltoztatásokról szóló nyilatkozata szerint egyelőre az tűnik biztosnak, hogy a társaságokat érintő terhek közül a szolidaritási adót csökkentenék vagy szüntetnék meg. Ez az az adófajta, aminek a megszüntetését a kormány és az MSZP frakció is támogatni tudja.

A szolidaritási adó mérséklése vagy kivezetése - az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint - 200 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek. Ugyanakkor Veres János azt mondta: a jövő évi adómérséklésre 100 milliárdos nagyságrendű összeg áll rendelkezésre, így egyelőre nem látszik, hogy miből fedezné a kormányzat azt a tervet, hogy valóban csökkenjen jövőre a társaságok adóterhelése.

Arról nem is beszélve, hogy egyes szakértők szerint a szolidaritási adó eltörlése inkább a nagyvállalatoknak kedvezne, a legnagyobb adó- és adminisztrációs terheket viselő kis- és középvállalkozások helyzetén érdemben nem javítana.

Veres János, illetve a kormányfő korábbi nyilatkozataiból még annyit lehet tudni, hogy a kormány a járulékokhoz is hozzányúlna, de hogy pontosan mit és milyen mértékben csökkentene, arról egyelőre nincsenek információk.

Közben gazdasági szakértők hada állítja, hogy az élőmunka terhei Magyarországon túl nagyok az uniós tagállamokhoz képest, ami visszafogja a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést is, de az érdemi járulékcsökkentésre jövőre biztosan nem lesz költségvetési forrás.

A harmadik sarkalatos kérdés az áfakulcsok változtatása. A kiszivárgott hírek szerint a kormányzat el tudja képzelni, hogy legyen egy közbülső kedvezményes áfakulcs egyes termékeknél, és az is megjelent a sajtóban, hogy emelnék bizonyos termékek áfáját, ezt azonban az elemzők nem tartanák szerencsésnek, mert szerintük komoly inflációs veszélyt rejt magában.

Bár már év eleje óta zajlik a polémia a lehetséges adóváltoztatásokról, a kormányzat úgy tűnik, az utolsó pillanatokra halasztja a döntést. Ami szinte biztos, hogy átfogó nagy adóreform 2009-ben sem lesz, és a változtatásokra rendelkezésre álló összeg is kisebb, mint amire még az év első felében számított a kormányzat.

Próbatétel

A jövő évi költségvetés tervezésével egyidejűleg sorra jelenek meg a szakértői jelentések is arról, hogy mit kellene csinálnia a kormánynak. Legutóbb augusztus elején jelent meg a sokadik adójavaslat-csomag, amelyet neves közgazdászok tettek közzé, a Pénzügyminisztérium azonban ezt is, mint a korábbiakat, lesöpörte az asztalról.

Az adótörvények elfogadása a kisebbségi kormány egyik legnagyobb próbatétele lesz, hiszen bár a szabad demokraták korábban nem zárkóztak el egyértelműen a kormányzat javaslatainak külső támogatásától, az adócsökkentést programjuk legfontosabb elemének tekintik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×