A Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete is csatlakozott a Kézbesítők Szakszervezete és a Postai Érdekvédelem által meghirdetett, a szervezők által részlegesnek nevezett sztrájkhoz - közölte az InfoRádióban a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke. Tusz Ferenc nem tudta megmondani, hogy hányan vesznek részt a munkabeszüntetésben.
A sztrájkkal az ellen tiltakoznak, hogy a postásoknak életbiztosításokat, illetve sorsjegyeket is kell árulniuk, és ha nem teljesítik a normát, akkor megbüntetik őket.

A sztrájkolók a leveleket kiviszik, de nem árusítanak semmit - tette hozzá az érdekképviseleti vezető, aki szerint a Magyar Posta Zrt. megszegi a sztrájktörvényt, amikor egyenként megkérdezi a dolgozókat, hogy részt vesznek-e a munkabeszüntetésben.

Tusz Ferenc elmondta azt is: akik felvállalták részvételüket a korlátozott munkabeszüntetésben, azokat beterelték egy szobába, és ott tartották őket, azaz arra kényszerítették, hogy ne korlátozott, hanem teljes munkabeszüntetést tartsanak.

Az általa vezetett érdekképviselet tagjainak számát nem akarta, a sztrájkolók számát pedig nem tudta megmondani a Kézbesítők Szakszervezetének akciójához csatlakozó Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke.

Tóbiás István szerint a Magyar Posta Zrt-nél terrorizálják a dolgozókat, és olyanoknak is feladatul adták a sorsjegy-értékesítést, akik nem is találkoznak ügyfelekkel.

A Magyar Posta Zrt. szerint a Kézbesítők Szakszervezetének akciója nem sztrájk, hanem a munka jogellenes megtagadása. Ezt a társaság szóvivője mondta az InfoRádióban. Tomecskó Tamás hozzátette: a cégvezetés úgy tudja, hogy a 37 ezer postai dolgozóból még negyvenen sem vesznek részt az értékesítési munka bojkottálásában. Õket később felelősségre vonják, hiszen, mint mondta, aki nem végzi el rendesen a munkáját, azt máshol is számon kérik.

Ivány Judit munkajogász szerint a magyar törvény nem ismeri a korlátozott sztrájk fogalmát, a külföldi gyakorlat azonban igen, ezért valószínűleg a bíróságnak kell eldöntenie, hogy jogszerű-e a postai kézbesítők részleges munkabeszüntetése.

Rámutatott: a sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetés idejére nem jár munkabér. Ha pedig nem fizetnek semmiért, akkor nem is kell munkát végezni. Hozzátette azonban, hogy ezt a szakaszt a bíróság értelmezheti úgy is, hogy részleges munkáért részleges bér jár.

A sztrájkot megszervező szakszervezetek csütörtökön folytatják a tárgyalásokat a Magyar Posta Zrt. vezetésével.