Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti képviselőcsoportjának vezetője, főpolgármester-helyettese, a szeptemberi ellenzéki előválasztás újbudai DK-s jelöltje beszédet mond a párt XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Beindult a nagy ellenzéki mandátum-cserebere

Lemond Budapest egyik főpolgármester-helyettese, hogy országgyűlési képviselő lehessen, és Újbudának is új alpolgármestert kell lkeresnie. Arról viszont még nem állapodtak meg a pártok, hogy Márki-Zay Péter helyett ki ülhet be a törvényhozásba.

"Képesek leszünk arra, hogy április 3-án is megmutassuk, egy új világ következik" – mondta Gy. Németh Erzsébet még januárban, az ellenzék által kezdeményezett népszavazások kampányában mondta. Az április 3-i országgyűlési képviselő-választáson aztán a nép eldöntötte, hogy nem új világot akar, hanem a mostanit, sőt még nagyobb fideszes felhatalmazással, mint eddig. A Demokratikus Koalíció elnökségi tagja azonban listáról bejutott az Országgyűlésbe, ezért határoznia kellett, hogy Budapest főpolgármester-helyettese marad, vagy beül a parlamentbe. A DK bejelentette, hogy Gy. Németh Erzsébet az utóbbi mellett döntött, tehát a városháza helyett az ország házát választja. Az új főpolgármester-helyettesről Gyurcsány Ferenc pártja dönt majd, a törvény szerint van rá egy hónapjuk.

Gy. Németh Erzsébet listás mandátumának sorsa tehát rendeződött, Márki-Zay Péteré azonban még nem. A választáson miniszterelnök-jelöltként és egyéni képviselőjelöltként is elbukó hódmezővásárhelyi polgármester listáról szintén bejutott a parlamentbe, de már korábban jelezte, hogy inkább városvezető marad. A mandátumát Szél Bernadettnek adná át, de erről nem ő dönt, hanem a választási együttműködést megalkotó hat párt vezetője.

A Párbeszéd nem Szél Bernadettet szeretné, hanem valakit a saját politikusai közül. A Jobbik és a DK szerint pedig Márki-Zay Péter mandátuma a listán soron következő jelöltet illeti meg, aki nem más, mint a jobbikos Végh Noémi.

Ezt tehát még nyitott kérdés. Az viszont már nem, hogy Orosz Anna országgyűlési képviselő lesz. A Momentum politikusa és Újbuda alpolgármestere Budapest 2-es számú választókerületének egyéni képviselőjelöltjeként nagyjából hatezer szavazattal legyőzte a Fidesz-KDNP-s Simicskó Istvánt. A Facebook-oldalán jelentette be, hogy átveszi a mandátumát. "A nekem bizalmat szavaz újbudai választók megérdemlik, hogy a legjobb tudásommal képviseljem őket és az otthonukat" – írta az ellenzéki politikus, aki azt ígéri, hogy a parlamentben is Újbuda függetlenségéért, a zöldfelületek megőrzéséért, a várólisták csökkentéséért, a jobb egészségügyért, valamint a több bölcsődei és óvodai férőhelyért fog harcolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×