Az Alaptörvényt, valamint a választásról és az Országgyűlésről szóló jogszabályokat kell soronként átböngésznie annak, aki tudni akarja, hogy egy megválasztott listás parlamenti képviselő hogyan rendelkezhet a saját mandátuma sorsáról, és ebbe miként szólhatnak bele a pártok, amelyek jelölték őt.

Az biztos, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak a voksolás eredményének jogerőre emelkedése után 5 napja van arra, hogy átadja a megbízóleveleket a megválasztott képviselőknek. Amennyiben azok átvették ezt a dokumentumot, tovább kell küldeniük a köztársasági elnöknek, aki az alakuló ülésen erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek, amely aztán igazolja a mandátumokat.

A mentelmi jog és a képviselői megbízatás már a megválasztás pillanatában érvényes, a teljes értékű mandátum azonban csak akkor biztos, amikor az Országgyűlés igazolja azt, és a képviselő leteszi az esküt. További feltétel, hogy a képviselő

• határidőre benyújtsa a vagyonnyilatkozatát és
• szüntesse meg az esetleges összeférhetetlenségeit.

Például ha polgármester, akkor akként mondjon le.

Ha tehát egy képviselő nem jelenik meg a parlament alakuló ülésén, és így nem teszi le az esküt, akkor

mindaddig nem gyakorolhatja képviselői jogait, vagyis nem vehet részt a szavazásokon, nem szólalhat fel és nem terjeszthet be indítványokat, illetve nem kap fizetést, amíg nem pótolja.

Ezt történt Hadházy Ákossal is 2018-ban. Ő egyébként most is támogatja a választott frakcióját, a Momentumot, amely úgy tűnik, hogy Orosz Anna kivételével bojkottálja az alakuló ülést.

„Hogy a látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők” – érvelt Hadházy Ákos korábban.

A listás mandátumok esetében a jogszabályok egyértelműen fogalmaznak: ha egy képviselő nem akar beülni a parlamentbe, akkor a listán utána következő jelöltnek adhatja át a helyét. A pártok azonban máshogyan is dönthetnek, ráadásul a közös lista esetében az összes jelölőszervezetnek egyhangú döntést kell hoznia.

Ez azt jelenti, hogy az Egységben Magyarországért elnevezésű hatpárti ellenzéki szövetséget alkotó és így közös listát állító DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP és Momentum kénytelen megegyezni, hogy kinek adják át a három listavezető, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Dobrev Klára európai parlamenti képviselő és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester mandátumát. Ők ugyanis már idejekorán bejelentették, hogy nem lesznek országgyűlési képviselők. A sort Dobrev Klára nyitotta meg még a választás előtt, de végül Karácsony Gergely is úgy futott neki a választásnak, hogy megüzente: mindenképpen főpolgármester maradt. A miniszterelnök-jelölt, egyéni jelöltként vesztes Márki-Zay Péter a választás után néhány napig lebegtette, hogy mi lesz listás mandátumával, tehát hogy a városházát vagy az ország házát választja, de aztán ő is elhatározta magát: „nem fogok beülni a parlamentbe, mert meg kell védeni a hódmezővásárhelyi gyerekeket, a saját fiaimat is, nehogy a Fidesz elvigye őket Ukrajnába meghalni” – fogalmazott egy interjúban.

Dobrev Klára mandátumát az LMP kőbányai önkormányzati képviselője, a közös lista 50. helyén szereplő Bakos Bernadett kapja meg, így segít a DK az LMP-nek, hogy a zöldpártnak ne négy, hanem öt képviselője és ezáltal saját frakciója lehessen. Erre már Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja is utalt április 13-án az InfoRádió Aréna című műsorában.

„A DK egy képviselője lemond mandátumáról, és ezt a mandátumot fogja az LMP megkapni a saját listájáról. Úgy fog kinézni a frakció, ezt most elég magabiztosan, nem száz százalékra mondom, de mondjuk kilencvenre, hogy benne lesz Keresztes László Lóránt, Csárdi Antal, Kanász-Nagy Máté, Bakos Bernadett és én” – fogalmazott.

Karácsony Gergely a Párbeszéd egyik alapító tagját, Szabó Rebeka zuglói alpolgármestert küldi maga helyett a parlamentbe. Szabó Rebeka egyébként a választási kampány derekán beugrott egyéni jelöltnek a Pest megyei 10-es választókerületben Gér Mihály helyett, aki visszalépett, mert kiderült róla, hogy 2016-ban vállalhatatlan kommenteket tett közzé a Facebookon egy általa autóval elgázolt párról. Szabó Rebeka egyéniben ugyan alulmaradt, de ezek szerint a lista 57. helyéről mégis mandátumhoz juthat.

Márki-Zay Péter képviselői helyének sorsa azonban még mindig bizonytalan,

bár a volt miniszterelnök-jelöltnek van favoritja:

„Nagyon szerettem volna Szél Bernadettet lehetőséghez juttatni, hiszen egy nagyon tehetséges és szorgalmas politikusnak tartom. De nem az én, hanem a hat párt vezetőjének döntése lesz” – közölte. Amennyiben a hat párt a következő bő egy hétben dűlőre jut egymással, akkor Márki-Zay Péter mandátumát egy jobbikos jelölt, a közös lista 39. helyén szereplő Végh Noémi kaphatja meg, feltéve, hogy a Párbeszéd nem tudja belobbiznia az egyéniben vesztes emberét, Kocsis-Cake Oliviót. Ennek köszönhetően a Párbeszéd frakciójának létszáma hétről hatra csökkenne, a Jobbiké pedig kilencről tízre nőne, aminek komoly anyagi vonzata is lenne, Márki-Zay Péter ugyanis az előválasztás szabályait tudomásul véve a Párbeszéd frakcióját választotta magának ősszel.

Ugyanakkor a hódmezővásárhelyi polgármester kicselezheti a baloldali ellenzéki pártokat, ha akarja. Ha ugyanis mégis felveszi a mandátumát, akkor már ő rendelkezik vele, és annak adja át a listáról, akinek akarja. Más kérdés, hogy ebben az esetben elveszíti a polgármesteri pozícióját, politikai értelemben tehát két szék között a padlóra esik.

Egyébként a kormányoldalon is van egy listás hely, amelynek még bizonytalan a sorsa: Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő nem vette át a listás mandátumát. Az ő beugrója a lista 54. helyezettje, Pesti Imre lehet.

Az InfoRádió úgy tudja, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jövő héten hétfőn és talán pénteken is biztosít egy-egy lehetőséget a listás képviselőknek, hogy átvegyék a mandátumukat.