Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az Ismeretek. Az elsők című oktatási tanácskozáson beszél a moszkvai Poklonnaja-hegyen lévő Győzelem Múzeumban 2025. április 29-én. A háttérben egy atombomba-robbanás képe.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/A kormány sajtószolgálata/Jekatyerina Stukina

„Szép álmokat, európai partnerek!” – Listát adott ki európai célpontjairól Oroszország

Oroszország lehetséges célpontokként jelölte meg a fegyveripari cégeket. A listán csehországi helyszínek is szerepelnek.

Az orosz védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta az ukrán dróngyártó vállalatok európai leányvállalatainak listáját, valamint azoknak a külföldi cégeknek a jegyzékét is, amelyek alkatrészeket gyártanak ukrán pilóta nélküli repülőeszközökhöz. Mindkét listán szerepelnek Csehországban működő vállalatok is. Az orosz fél arra utal, hogy ezek katonai célpontokká válhatnak.

A cseh PBS vállalat szerint a listára kerülésük

  • megrendelt akció lehet, és
  • az információs háború részének tekintik.

Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolja az európai országokat, hogy az ukránok növekvő veszteségeinek hátterében növelni kezdték a drónok gyártását és szállítását az ukrán fegyveres erők számára Oroszország területe elleni támadások céljából.

„Ezt a döntést szándékos lépésnek tekintjük, amely az egész európai kontinensen a katonai-politikai helyzet éles eszkalációjához vezet, és fokozatosan Ukrajna stratégiai hátországává alakítja ezeket az országokat” – közölte a minisztérium.

Az orosz fél ezért közzétette tizenegy ukrán cég európai leányvállalatának listáját, amelyen

  • Nagy-Britannia,
  • Németország,
  • Dánia,
  • Lettország,
  • Litvánia,
  • Hollandia és
  • Lengyelország mellett
  • Csehország

is szerepel. A minisztérium megemlíti az ukrán DeVIRo cég prágai címét, amely a Bulava nevű drónt gyártja.

Csehország egy másik listán is képviselteti magát, amely a külföldi alkatrészgyártó vállalatokat sorolja fel. Itt a PBS vállalat szerepel, amely a Vysočina régióbeli Velká Bítešben működő üzemében kis sugárhajtóműveket gyárt.

„Ezt a folyamatos információs háború újabb részének tekintjük, ahol rejtett és kevésbé rejtett médiatámadások már évek óta több irányból jelentkeznek. Ezért folyamatosan erősítjük a biztonsági intézkedéseinket. Az az állítás, hogy mi hajtóművet gyártunk drónokhoz, nem igaz, és az orosz félnek ezt tudnia kell” – nyilatkozta a PBS az idnes portálnak. „Ennek ellenére nyíltan támogatjuk Ukrajnát. Az, hogy ilyen exkluzív listára kerültünk, valakinek a megrendelése lehetett. Hogy kinek és miért, azt egyelőre nem tudjuk” – tette hozzá a cseh vállalat.

Az orosz fél ugyanakkor egyértelmű jelzést adott. A közlemény szerint az európai közvéleménynek tudnia kell, hol működnek ezek a cégek – ami sokak szerint arra utal, hogy potenciális célpontként tekintenek rájuk.

Még nyíltabban fogalmazott Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának alelnöke. Egy bejegyzésében azt írta: a lista lényegében a lehetséges katonai célpontokat jelöli.

„Hogy ezek a támadások mikor valósulnak meg, az attól függ, hogyan alakul tovább a helyzet” – tette hozzá.

„Szép álmokat, európai partnerek!”

– jegyezte meg a volt orosz elnök és kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×