A köztársasági elnök szerint ez egy köztes állapot lenne a békeidő és a hadiállapot között. Lényege, hogy bizonyos biztonsági fenyegetések esetén a kormány békeidőben is felhasználhatná a szlovák fegyveres erők kapacitásait. A szlovák jogrend bővítéséről egyeztetett Peter Pellegrini köztársasági elnök Robert Kaliňák védelmi miniszterrel és Daniel Zmeko vezérkari főnökkel. A találkozó után az államfő arról tájékoztatott, hogy szükséges lenne bevezetni a jogrendbe az úgynevezett veszélyhelyzet intézményét.

Az államfő hangsúlyozta: a jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé a hadsereg bevetését olyan helyzetekben, amelyek ugyan nem jelentenek közvetlen háborús fenyegetést, mégis komoly biztonsági kockázattal bírnak. Példaként terrorista támadások vagy drónokkal végrehajtott akciók lehetőségét említette, illetve azt a helyzetet, ha stratégiai fontosságú létesítmények – például atomerőművek – ellen készülne támadás. Mint mondta:

felelőtlenség lenne, ha a szlovák jogrendben nem létezne egy ilyen köztes állapot.

Úgy fogalmazott: konszenzusra lesz szükség a teljes politikai spektrumban, mert a változtatáshoz az alkotmány módosítása is szükséges. A tervek szerint egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése előtt először az ország biztonsági tanácsa ülne össze, és a kormány ezt követően dönthetne a rendkívüli intézkedés bevezetéséről.

Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint a módosítás elsősorban a hadsereg reagálási idejét gyorsítaná fel. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem az állampolgári jogok korlátozását szolgálná. Nem korlátoznák például a lakosság mozgását vagy más alapvető jogokat, a cél csupán az, hogy az állam hatékonyabban reagálhasson bizonyos fenyegetésekre.

Szlovákiában jelenleg négy rendkívüli jogi állapot létezik: a rendkívüli állapot, amelyet belső zavargások esetén lehet kihirdetni; a szükségállapot, amelyet például természeti katasztrófák vagy járványok idején alkalmaznak; a hadiállapot, amely közvetlen katonai fenyegetés esetén lép életbe; valamint a háború állapota.

Az ellenzéki pártok azonban bírálják a veszélyhelyzet intézményének bevezetését.

A Szabadság és Szolidaritás, a Slovensko mozgalom, valamint a parlamenten kívüli Demokraták szerint a jelenlegi jogi keretek elegendőek az ország biztonságának védelmére.

Juraj Krúpa, az SaS parlamenti képviselője azt mondta: már most is létezik olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi a hadsereg segítségnyújtását, és ezt a Covid-járvány idején is alkalmazták. Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter pedig attól tart, hogy a módosítás lehetőséget adhatna a hadsereg belföldi bevetésére akár vitatható indokok alapján is.

A köztársasági elnök ugyanakkor szakmai kerekasztalt szeretne összehívni a témában, amelyre politikusokat és szakértőket is meghívna. Mint mondta, a cél, hogy széles politikai megállapodás szülessen arról, szükség van-e egy új jogi eszközre az ország biztonságának megerősítéséhez.