Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a Zuzana Caputová hivatalban lévő elnökkel a pozsonyi elnöki palotában, a Grassalkovich-kastélyban tartott sajtóértekezleten 2024. május 16-án. Az előző nap Robert Fico szlovák miniszterelnököt Nyitrabányán több lövéssel életveszélyesen megsebesítette egy 71 éves lévai férfi, a politikus állapota stabil, de továbbra is nagyon súlyos.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

A veszélyhelyzet bevezetését javasolja az elnök a szlovák jogrendben

„Be kell vezetni a szlovák jogrendbe a veszélyhelyzet intézményét, hogy bizonyos helyzetekben békeidőben is felhasználhassa a kormány a szlovák fegyveres erők kapacitásait” – jelentette ki Peter Pellegrini.

A köztársasági elnök szerint ez egy köztes állapot lenne a békeidő és a hadiállapot között. Lényege, hogy bizonyos biztonsági fenyegetések esetén a kormány békeidőben is felhasználhatná a szlovák fegyveres erők kapacitásait. A szlovák jogrend bővítéséről egyeztetett Peter Pellegrini köztársasági elnök Robert Kaliňák védelmi miniszterrel és Daniel Zmeko vezérkari főnökkel. A találkozó után az államfő arról tájékoztatott, hogy szükséges lenne bevezetni a jogrendbe az úgynevezett veszélyhelyzet intézményét.

Az államfő hangsúlyozta: a jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé a hadsereg bevetését olyan helyzetekben, amelyek ugyan nem jelentenek közvetlen háborús fenyegetést, mégis komoly biztonsági kockázattal bírnak. Példaként terrorista támadások vagy drónokkal végrehajtott akciók lehetőségét említette, illetve azt a helyzetet, ha stratégiai fontosságú létesítmények – például atomerőművek – ellen készülne támadás. Mint mondta:

felelőtlenség lenne, ha a szlovák jogrendben nem létezne egy ilyen köztes állapot.

Úgy fogalmazott: konszenzusra lesz szükség a teljes politikai spektrumban, mert a változtatáshoz az alkotmány módosítása is szükséges. A tervek szerint egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése előtt először az ország biztonsági tanácsa ülne össze, és a kormány ezt követően dönthetne a rendkívüli intézkedés bevezetéséről.

Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint a módosítás elsősorban a hadsereg reagálási idejét gyorsítaná fel. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem az állampolgári jogok korlátozását szolgálná. Nem korlátoznák például a lakosság mozgását vagy más alapvető jogokat, a cél csupán az, hogy az állam hatékonyabban reagálhasson bizonyos fenyegetésekre.

Szlovákiában jelenleg négy rendkívüli jogi állapot létezik: a rendkívüli állapot, amelyet belső zavargások esetén lehet kihirdetni; a szükségállapot, amelyet például természeti katasztrófák vagy járványok idején alkalmaznak; a hadiállapot, amely közvetlen katonai fenyegetés esetén lép életbe; valamint a háború állapota.

Az ellenzéki pártok azonban bírálják a veszélyhelyzet intézményének bevezetését.

A Szabadság és Szolidaritás, a Slovensko mozgalom, valamint a parlamenten kívüli Demokraták szerint a jelenlegi jogi keretek elegendőek az ország biztonságának védelmére.

Juraj Krúpa, az SaS parlamenti képviselője azt mondta: már most is létezik olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi a hadsereg segítségnyújtását, és ezt a Covid-járvány idején is alkalmazták. Jaroslav Naď korábbi védelmi miniszter pedig attól tart, hogy a módosítás lehetőséget adhatna a hadsereg belföldi bevetésére akár vitatható indokok alapján is.

A köztársasági elnök ugyanakkor szakmai kerekasztalt szeretne összehívni a témában, amelyre politikusokat és szakértőket is meghívna. Mint mondta, a cél, hogy széles politikai megállapodás szülessen arról, szükség van-e egy új jogi eszközre az ország biztonságának megerősítéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×