Az elmúlt napok összehangolt támadásainak következtében jelentősen meggyengült az iráni hadsereg, az Egyesült Államok azonban egyelőre nem akar szárazföldi akciót indítani a perzsa állam ellen – véli Magyarics Tamás. A külpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: az amerikai beszámolók szerint az iráni légierő és haditengerészet, valamint a rakétaképességeiknek a nagy része megsemmisült, viszont az irániak még bízhatnak a dróntechnológiájukban, továbbá abban is, hogy a tengeri aknákkal nagy fenyegetést tarthatnak fenn a Hormuzi-szorosban.

Az ELTE emeritus professzora szerint Teherán, illetve az Iráni Forradalmi Gárda utóbbi képességei feltehetően hosszabb távon is megmaradnak, hacsak az Egyesült Államok nem szánja rá magát a szárazföldi háborúra. Erre azonban jelenleg nagyon csekély esély mutatkozik. Úgy látja, az amerikaiak

legfeljebb célzott, kommandós akciókat szervezhetnek, főleg az iráni nukleáris erőművek, illetve nukleáris képesség csökkentése céljából.

A helyi állami média vasárnap jelentette be, hogy Irán szakértői gyűlése Modzstaba Hameneit nevezte ki apja, Ali Hamenei ajatollah helyére az ország új legfelsőbb vezetőjének. Magyarics Tamás úgy fogalmazott, Donald Trump vélhetően „nem nagyon örül” ennek a választásnak, ugyanis Modzstaba Hamenei várhatóan édesapja politikáját követi majd, mivel ő is a „keményvonalas” vezetők közé tartozik. Nem tartja véletlennek, hogy a Forradalmi Gárda és a kléruson belüli radikálisok választása rá esett. Ezzel kapcsolatban azonban a külpolitikai szakértő megjegyezte, hogy az ajatollahok között európai vagy amerikai értelemben „eléggé kevés a mérsékelt beállítottságú személy”, így ilyen szempontból várható volt, hogy ez a döntés születik.

Elsősorban belpolitikai okokból nem gondolja azt, hogy az iráni vezetés tárgyalóasztalhoz ülne az amerikaiakkal vagy közvetítőkkel, legalábbis szerinte ennek nincs realitása addig, amíg „katonailag ilyen rosszul állnak” az irániak.

Izrael és az Egyesült Államok rezsimváltást akart elérni Iránban, ami úgy tűnik, hogy Ali Hamenei halála után nem következik be, mivel a fia került hatalomra. Az viszont sikernek tekinthető az ő szempontjukból, hogy nagymértékben lecsökkentek Teherán katonai képességei, illetve az Iránnal szövetséges Hezbollahnak és Hamásznak is megsemmisültek fontos egységei. Ezekkel az akciókkal az amerikaiak és az izraeliek egyértelműen célt értek abban, hogy Irán vezető szerepe a Közel-Keleten mérséklődött.

Magyarics Tamás szerint nagyon nehéz most megállapítani, hogy az Egyesült Államoknak mi lesz a célja a továbbiakban a Közel-Keleten, illetve azon belül Iránban, ugyanis a különböző politikusok – az elnöktől kezdve a külügyminiszteren át a hadügyminiszterig – más-más terveket fogalmaztak meg. Célként jelölték meg korábban az iráni rezsimváltást és a helyi nukleáris, katonai képességek teljes megsemmisítését is.

A külpolitikai szakértő szerint kívülről nem lehet rezsimváltásra kényszeríteni Iránt, így viszont tulajdonképpen ugyanaz történik a helyi vezetéssel, mint a 2015-ös nukleáris megállapodással. Az ELTE emeritus professzora emlékeztetett, hogy akkor gyakorlatilag „elodázták a megoldást néhány évvel”. Úgy véli, most is hasonlóra lehet számítani, mert feltehetően az új iráni rezsim az új ajatollah vezetésével ugyanazt a politikát próbálja folytatni, mint Ali Hamenei. Magyarics Tamás szerint Irán Modzstaba Hamenei irányításával „rendkívül erős Amerika- és Izrael-ellenes politikát visz majd, és a középhatalmi státusz elérése lesz a fő célja”.

Szerda este hat óra után Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára lesz az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége.

(A nyitóképen: Ruhollah Moszavi Homeini ajatollahot, az iszlám forradalom néhai vallási vezetőjét, Ali Hamenei néhai ajatollahot és az ország új legfőbb vezetőjévé választott fiát, az 56 éves Modzstaba Hameneit ábrázoló épületmolinó Teherán belvárosában.)