Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Nyitókép: Anton Petrus / getty

Megtalálta az EU a kibúvót, a magyar blokkolás ellenére is megkapja Ukrajna a hitelt

Március végére csődbe menne Ukrajna, a Politico szerint ezért sürgős az EU-nak is a döntés.

Kijev pénzügyi forrásai várhatóan március végén kimerülnek, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöve és a skandináv és balti országok segítsége biztosítja a fizetőképességét.

Ukrajna már a múlt héten megkapta az IMF által jóváhagyott, négy évre szóló 8,1 milliárd dollár hitel első, 1,5 milliárd dolláros részletét. A forrást a kiemelt költségvetési kiadások finanszírozására és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására használja fel a kormány. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta a költségvetés 14,9 milliárd dollár pénzügyi támogatást kapott az IMF-től, cserébe a szervezet által jóváhagyott reformokat hajt végre a makrogazdasági stabilitás megőrzése, az állami intézmények megerősítése és az európai integráció felé vezető út előmozdítása érdekében.

Most az uniós hitel folyósítása lenne soron, ám a 90 milliárd eurós hitel folyósítását blokkolja Magyarország és Szlovákia egészen addig, amíg Ukrajna nem folytatja a kőolajszállítást a Barátság vezetéken – az ügyben egyre feszültebb politikai vita van a felek között. Az uniós vezetők jövő héten Brüsszelben találkoznak, ahol még igyekeznek meggyőzni Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy hagyják jóvá a hitelt, amely biztosítaná Ukrajna számára a harc folytatásához 2027 végéig szükséges pénz kétharmadát.

Amennyiben a két miniszterelnök nem hajlandó engedni, a balti és skandináv országok terveznek pénzt adni Ukrajnának ahhoz, hogy az ország az év első felében talpon maradjon

– közölte két, névtelenséget kérő EU-diplomata a Politicóval. Egy másik forrás elmondása szerint a teljes összeg 30 milliárd euróra rúg. Tekintve, hogy ezek kétoldalú hitelek lennének, így nem lenne szükség az EU jóváhagyására.

Az Ukrajnának nyújtandó egyedi finanszírozás ötletét már a decemberi csúcstalálkozó előtt megvitatták, amelyen az összes tagállam vezetője egyetértett abban, hogy egy EU-hitel nyújtásával kell továbbhaladni. Az egyedi hitelek lehetőségét akkoriban elfogadhatatlannak tartották, mert úgy vélték, ez aláássa az EU Ukrajnával való szolidaritását és mély megosztottságot tár fel a blokkon belül. De ha Orbán Viktor nem hajlandó feladni ellenállását, akkor az EU szerint ez lehet az egyetlen megoldás – írta az Index.

A holland pénzügyminiszter, Eelco Heinen kedden közölte kollégáival, hogy kormánya rendelkezéseket hozott, melyek szerint 2029-ig évente 3,5 milliárd eurót küld Kijevnek kétoldalú támogatásként – közölte két másik diplomata.

Bármely uniós tagállam megakadályozhatja a 90 milliárd eurós kölcsönt, annak ellenére is, hogy decemberben már jóváhagyta, mert az egyik, a kifizetéshez szükséges törvényjavaslatot minden tagállamnak jóvá kell hagynia.

„Nem ez az első alkalom, hogy hasonló nehézségekkel szembesülünk Magyarország kapcsán”
– válaszolta Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa kedden a Politico kérdésére, hozzátéve:

„Így vagy úgy, de meg fogjuk adni ezt a hitelt”.

A hitelt decemberben minden tagállam jóváhagyta – Magyarország és további két ország azzal a kitétellel, hogy ez rájuk nem lesz pénzügyi hatással –, így január végéig biztosnak tűnt, hogy Ukrajna megkapja a támogatást – akkor rongálta meg egy orosz dróntámadás a Barátság kőolajvezetéket, amelyet azután Kijev a magyar kormány szerint politikai zsarolás miatt nem indított újra.

Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×