Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Pixabay

Van vegán burger, de nincs vegán steak – ideiglenes megállapodás született

Vega? Vegán? Műhús? Hús? Steak? Bacon? Kompromisszumra jutottak az Európai Unióban a húshelyettesítők elnevezése körül zajló heves vitában.

Maradhat a „vegán burger” és a „vegán kolbász” megnevezés az uniós szupermarketek polcain található termékeken. Ugyanakkor ezentúl a helyettesítő termékeket nem nevezhetik „steaknek” vagy „baconnek” – írta meg a Politico. Ez a tilalom vonatkozik a vegán húspótlókra és a laboratóriumban tenyésztett műhúsokra is.

A döntés egyelőre csak az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság megállapodásában jelent meg, még formálisan jóvá kell hagynia a tanácsnak és a parlamentnek is – olvasható a cikkben.

Mint a prove.hu írja, a műhús szót olyan termékekre használják, amelyek a húst íz, állag és funkció szempontjából is helyettesíteni próbálják. Létezik így növényi darált hús, ugyanilyen húsgolyó, illetve hamburgerpogácsa is. A húshelyettesítők alapvetően növényekből kivont fehérjékből készülnek, míg a laboratóriumban készült húsok valódi állati sejtekre alapulnak. Az utóbbiak a világ legtöbb országában nincsenek még forgalomban, a piacon jelenleg megtalálható termékek nagy része borsóból, rizsből, vagy szójából készül.

Mit jelent pontosan az uniós megállapodás?

A mostani egyezség keretében nem használhatóak a következő megnevezések a húst helyettesítő termékekre: alsócomb, bacon, baromfi, bárányhús, bélszín, borda, bordaszelet, borjúhús, comb, csirke, fartő, hasaalja, hátszín, hús, juhhús, kacsa, karaj, kecske, lapocka, lábszár, liba, máj, marhahús, mell, pulyka, rostélyos, sertéshús, szárny, szegy, T-csontos steak – írják az uniós tanács közleményében.

Mint a Politico cikkében olvasható, a zöld és liberális törvényhozók szerint a vita politikai színjáték, amely eltereli a figyelmet az élelmiszertermelési lánc strukturális problémáiról, és ellentmond a „versenyképességi retorikának”. A jobbközép és jobboldali törvényhozók számára mindeközben szimbolikus üggyé vált az állattenyésztők támogatása, akik a csökkenő profitokkal és az egyre összetettebb ágazati szabályozással is küzdenek.

A tiltás bevezetésének ügyét a francia képviselő, Céline Imart képviselte a leghangsúlyosabban, aki kijelentette, hogy az eredmény vitathatatlanul győzelem a gazdák számára.

Mi a helyzet itthon?

A laboratóriumi húsok előállítása és forgalomba hozása hazánkban egy 2025 novemberében elfogadott törvény értelmében kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás esetén lehet megengedett. A hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban olyan potenciális veszélyek rejlenek, amelyek alapvető értékeinket fenyegetik – olvasható a törvény szövegében.

A vonatkozó uniós rendelet alapján bizonyos állatok élelmezési célra alkalmas részei minősülnek húsnak, a húskészítményekre pedig legalább 50-51 százalékos hústartalmat szab meg a Magyar Élelmiszerkönyv. Az ezt nem teljesítő termékek pedig „imitátum” névvel illethetőek. Az Agrárminisztérium 2022-es előadása alapján az imitátumok nem nevezhetőek például sonkának, virslinek vagy kolbásznak. Ugyanakkor például a „vegán burger” név kellő tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak – szögezték le akkor.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×