A mexikói „axolotl” szalamandra úgy néz ki, mint ha egy Pixar animációs filmből lépett volna elő: halovány rózsaszín a teste, mosolygós az ábrázata és hat, néha lila, tüske formájú nyúlvány alkotja a koronáját.

Little axolotl
pic.twitter.com/Cl7fLMbsUa

— Science girl (@gunsnrosesgirl3) April 2, 2025

Emellett „az állatvilág egyik legnagyobb túlélőjének” is nevezik, mert vissza tudja növeszteni a végtagjait.

Erről az állatról és szuperképességéről már korábban is cikkezett a sajtó, de most megint rivaldafénybe kerülhet. Az ok: egy nemzetközi kutatócsoport feltárta a mechanizmust, amellyel a korábbival teljesen megegyező végtagot tud növeszteni magának a kétéltű.

Az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biotechnológiai Intézete kutatói arra jöttek rá, hogyan határozza meg a regeneráció helyét a Hand2 nevű gén. A felfedezés azért lényeges, mert ez a gén az emberben is megvan és a mexikói szalamandra felnőtt korában tudja helyreállítani leszakadt vagy leharapott végtagját (sőt, még agysejteket is).

„Mindez arra utal, hogy hasonló emlékezet létezik az emberi végtagokban is, és egy nap talán megtalálhatjuk eme regenerációs képesség kulcsát”

– mondta Elly Tanaka vezető kutató.

? Our Research Milestones essays are back!

At the IMP, Elly Tanaka (@Tanaxolotl) made key discoveries in #regeneration using the #axolotl—insights that continue to shape the field today.

?Read about her groundbreaking work: https://t.co/WZvNha1KZ9 pic.twitter.com/jeApB1Qkfz

— IMP (@IMPvienna) April 3, 2025

Ha a felnőtt emberi test sejtjei tényleg tárolnak ilyen emlékeket arról, hogy hol találhatók a végtagok, akkor technológiákat lehet kidolgozni „pótsejtszövetek” létrehozására – mondta Mark Ferguson, az Ír Köztársaság kormányának volt tudományos főtanácsadója.

„Jelenleg lehetetlen újra létrehozni egy amputált emberi végtagot, de az axolotl szalamandrában működő mechanizmusok jobb megértésével új terápiákat dolgozhatunk ki” – mondta.

The axolotl has the ability to regenerate its brain.

Using single-cell transcriptomics, four Science studies in 2022 revealed evolutionary innovations in reptile and amphibian brains.

Learn more during #AmphibianWeek: https://t.co/DwBjFB2p9X pic.twitter.com/HoIFEssW7W

— Science Magazine (@ScienceMagazine) May 9, 2025

A tudósok azt már korábban is tudták, hogy az állat levált végtagjának helyén megjelenő sebhám és a környékbeli sejtek őssejtekké alakulása idézi elő azt, hogy kinő a hiányzó végtag. Viszont korábban nem értették, mi váltja ki, hogy a végtagot pótló szövetek jöjjenek létre.

„Véröregedés” – egy sok betegséget jelezhet előre

Egy másik felfedezés közben azt segít megérteni, hogyan öregszik az emberi vér. A Financial Times azért kapcsolta össze tudósításában a két áttörést, mert az egészséges emberi élet meghosszabbítását célzó kutatások részei és arra keresik a választ: hogyan lehet lelassítani, megállítani, vagy akár visszafordítani a test öregedését.

„Ha túl akarunk lépni a génalapú öregedésgátló kezeléseken és valódi, precíziós gyógymódokat találni, akkor pontosan ezekre az eszközökre van szükségünk” – mondta Lars Velten, a véröregedésről szóló, a Nature szaklapban szerdán megjelent tanulmány társszerzője. Az ő csapata a Barcelonai Genómszabályozó Központ és Biogyógyászati Intézet égisze alatt vizsgálta, milyen változások állnak be a vért előállító emberi őssejtekben a test öregedése során.

‘Barcodes’ written into our DNA reveal how blood ages.

Changes in blood are detectable at age 50 and universal by 60, paving way for spotting early signs of unhealthy ageing

By Michael Scherer,@AlejoFraticelli, Lars Velten,et al.https://t.co/hIQ6ghAQwZ pic.twitter.com/9qNSCCzbzy

— TimePie (focus on anti-aging science) (@TimePieChina) May 22, 2025

A tudósok kiderítették, hogy idővel az őssejtek „klónoknak” nevezett csoportja szaporodik el, amelyek a krónikus gyulladásokhoz kötött immunsejtekkel állnak kapcsolatban. (A gyulladásokról már korábban kimutatták, hogy egy sor betegség hátterében állnak.)

Az emberi testben az 50. életév után egyre jobban kimutatható a klónőssejtek elterjedése. „Ez nem véletlen” – mondta Indranil Singh, a kutatás másik társszerzője. A kutatók arra számítanak, hogy a felfedezéssel jobban tudják előre jelezni az akut mieloid leukémia és más betegségek kialakulását és hogy fiatalító technikákat is ki tudnak majd dolgozni.

Ez azonban nehéz munka lesz – mondják –, mivel jóval alaposabban meg kell ismerni a klónőssejteket.