Van olyan külföldi látogató, akit a baloldali közlekedés és a sok helyen hiányzó keverőcsapok mellett egy harmadik dolog is „irritál” Nagy-Britanniában: a langyos sör. A brexit után a szigetország most újabb lépést tesz, hogy távolodjon a kontinentális ízléstől: „felvizeznek” egy kedvelt világos sört, pontosabban tovább vizeznek.

A holland gyökerekkel büszkélkedő (de a japán Asahihoz tartozó) Grolsch alkoholtartalma ugyanis immár 3,4 százalék lesz úgy, hogy négy évvel ezelőtt 4 százalékosként vezették újra be a brit piacon. Összehasonlításként: Európában 5 százalék ugyanennek a sörnek az alkoholtartalma.

Hogy miért a fukarság? Egyszerűen azért, mert a gyártó kevesebb adót akar fizetni. Egy tavaly augusztusi szabály szerint ugyanis a legalacsonyabb az 1,3-tól 3,4 százalékig terjedő alkoholtartalmú italok brit jövedéki adója 9 font 27 penny. Az ennél akár csak 0,1 százalékkal erősebb italoknak pedig már több mint a duplája, 21 font és 1 penny. A „vizezéssel” így a Grolsch esetében harmadannyi jövedéki adót kell majd fizetni 1 pint sör után (16 penny 43-mal szemben). Nagy-Britanniában sok vodkafajta is csak 37 százalékos, szemben a bevett, minimum 40 százalékkal.

A Közép-Európában ismertebb Kozelt, Pilsner Urquellt és Radegastot is birtokló Asahi valóságos PR-történetet körített a lépéséhez. Mint a Grocer című brit ágazati magazinnak elmondták, „sokat tanultak a fogyasztók szokásairól és a változó trendekről”, ezért döntöttek úgy, hogy csökkentik a márka alkoholtartalmát.

„Hiszünk benne, hogy kiváló prémiumsört kínálunk, amely széles fogyasztói rétegeket vonz” – tette hozzá a vállalat szóvivője. Ehhez képest a nép hangjának számító Sun bulvárlap a közösségi médiából idézett egy véleményt:

„így nincs értelme ilyet inni”.

Az adók kérdése azért az egyik nagy sztori Nagy-Britanniában, mert az új munkáspárti kormánytól masszív adóemelésekre számítanak a pár hét múlva esedékes költségvetés után. Ugyan a Labour azt ígérte, nem emeli meg a jövedelemadót, de kormányra kerülése óta arról beszél, hogy hatalmas költségvetési lyukat örökölt. Így most az öröklési adótól kezdve a benzin és alkohol jövedéki adóján át sok kisebb adónem esetében számít a sajtó szigorításokra.

A kabinetet „rejtett lenyúlással” is vádolják, mivel, bár a korábbi magas infláció nyomán felmentek a fizetések, a jövedelemadósávokat befagyasztva tartják, azaz a polgárok hamarabb billennek át a magasabb adósávba.

A tavalyi, szeszes italokat érintő jövedéki döntés nyomán több, brit földön elérhető sör alkoholtartalmát már csökkentették. A Kronenburg 5 százalékról 4,6 százalékra szállította le a tartalmát, a Carlsberg pedig közölte, hogy az emberek gyengébb sörre vágynak. Az újságírók ki is találtak egy új szót a jelenségre, ami úgy hangzik: drinkfláció.