Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Egyre gyorsabban fogynak a Föld felszín alatti vizei, és ebből nagy baj lehet

Világszerte jelentős módon felgyorsult a felszín alatti vízkészletek csökkenése az elmúlt 40 évben – áll egy friss tanulmányban. A kutatók szerint mindez a nem fenntartható módon folytatott öntözésnek és az éghajlatváltozásnak tudható be.

A felszín alatti vizek jelentik a mezőgazdasági üzemek, a háztartások és az ipar fő édesvízforrását. Megcsappanásuk súlyos gazdasági és környezeti veszélyeket jelenthet, beleértve a terméshozamok csökkenését és a pusztító felszínsüllyedést, különösen a tengerparti területeken - áll a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

A vízhiány emellett politikai feszültségeket és elvándorlást is kiválthat.

A kutatók több mint 40 ország 170 000 kútját elemezték. Úgy találták, hogy a legsúlyosabban értintett régiók között van Kína északi része és az Egyesült Államok nyugati része, de Iránban és Spanyolországban is gyorsan fogyatkozó felszín alatti vízkészleteket találtak.

Ez volt az első olyan kutatás, amely világszintű adatgyűjtéssel próbált globális képet alkotni a felszín alatti vízkészletek helyzetéről.

„A felszín alatti vizek gyors és egyre gyorsuló ütemű csökkenésének egyik legvalószínűbb fő hajtóereje eme vizek túlzott mértékű kivonása a száraz éghajlati körzetekben az öntözéses mezőgazdaság számára”

– idézte a Reuters Scott Jasechko segédprofesszort, a Kaliforniai Egyetem munkatársát és a tanulmány egyik társszerzőjét.

Jasechko hozzátette, hogy a vízkészletek visszaesésének „a patakok elszivárgása, a talaj süllyedése, a tengerparti víztartók tengervízzel való szennyeződése, valamint a kutak kiapadása lehet a következménye.

Az éghajlatváltozás okozta aszály is hatással van a vízkészletek megcsappanására, és a gazdák valószínűleg emiatt több felszín alatti vizet szivattyúznak ki, hogy biztosítsák a terményeik öntözését. A vízek elapadása különösen a száraz éghajlatú, kiterjedt szántóföldekkel rendelkező területeken volt jelentős – írják a szerzők.

A tanulmányban megfigyelt 1693 víztartó rendszer – a talajvizet tároló porózus kőzetek vagy üledék – több mint egyharmada 2000 és 2022 között évente legalább 0,1 métert süllyedt, 12 százaléka esetében pedig az éves süllyedés meghaladta a 0,5 métert.

A legsúlyosabban érintett spanyolországi, iráni, kínai és egyesült államokbeli víztartó rétegek némelyike évente több mint 2 métert süllyedt a vizsgált időszakban.

A vizsgált víztartó rétegek mintegy 30 százalékában a kimerülés üteme 2000 óta felgyorsult.

A korábbi tanulmányok általában pontatlanabb adatokat nyújtó műholdas megfigyelésre és modellekre, tehát nem konkrét mérésekre épültek. Ebben a kutatásban viszont a vízszintek alakulását vetették össze a 2000-2020 és az 1980-2000 közötti időszakokban.

Ebből kiderült, hogy a kisebb víztartókban felszín alatti víz szintje valóban gyorsabban esett 2000 után, mint a korábbi két évtizedben.

Egyötödük esetében azonban éppenséggel lelassult a folyamat, 16 százalék esetében pedig visszafordult, azaz bővült a vízkészlet.

Ezek a trendek világszerte észlelhetők, Ausztráliában, Kínában, Szaúdi-Arábiában, Dél-Afrikában, Spanyolországban, Thaiföldön és az Egyesült Államokban is. Mindez óvatos optimizmusra ad okot – mondta Debra Perrone a Kaliforniai Egyetem segédprofesszora és a tanulmány másik szerzője.

Az ok egyes helyeken – például Bankokban és a kaliforniai Coachella-völgyben – az, hogy a kormányzatok szabályozni kezdték a felszín alatti vizek felhasználását.

Máshol, például az Egyesült Államok délnyugati részén, a folyókból, például a Colorado folyóból töltik fel a víztartókat – írta a New York Times.

A víztartó rétegek máshonnan elvezetett vízzel is feltölthetők. Jasechko szerint azonban az ilyen sikeres helyreállítás „viszonylag ritka”, és még sokkal több munkára van szükség a jó eredményekhez.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×