eur:
406.5
usd:
376.89
bux:
76600.22
2024. november 8. péntek Zsombor
Moktada az-Szadr iraki síita hitszónok hívei a vallási vezető protréival tüntetnek Svédország bagdadi nagykövetségénél a Svédországban elkövetett Korán-égetés elleni tiltakozásul 2023. június 29-én. Egy nappal korábban egy Svédországba menekült 37 éves iraki férfi, Salwan Momika tüntetőleg megtaposta és fegyújtotta a muszlimok szent könyvét Stockholm legnagyobb mecseténél az íd al-adha áltozati ünnep idején. Az iraki kormány elítélte a provokációt, Marokkó pedig az eset miatt hazahívta svédországi nagykövetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil

Svéd és LMBTQ-zászlókat is égettek Bagdadban a Korán-égetésre válaszul

A muszlimok körében ismét haragot váltott ki az újabb skandináviai koránégetés. Bagdadban tömegek próbálták megrohamozni a nagykövetségi negyedet, ahol a dán nagykövetség is található. Mindez azután történt, hogy egy radikális csoport a koppenhágai iraki követség előtt gyújtotta fel az iszlám szent könyvét.

A Svédországban rendőri védelmet kapott Korán-gyújtogatások után Dániában is felgyújtották a muzulmánok szent könyvét. Ráadásul demonstratív módon az iraki nagykövetség előtt tette mindezt szombaton a Danske Patrioter – Dán Hazafiak nevű nacionalista csoport.

Mindezzel további olajat öntöttek a tűzre: az iraki fővárosban közel ezer ember rohamozta meg az úgynevezett Zöld Zónát, a különlegesen megerősített követségi negyedet. A felvonulók svéd és LMBTQ+ zászlókat égettek és Amerika-, Svédország- és Dánia-ellenes szlogeneket skandáltak. A tömeget a biztonsági erők visszatartották és feloszlatták.

„Több száz dühös tüntetőt láttunk. Bagdadból és más tartományokból is érkeztek és a Korán megszentségtelenítése elleni jelszavakat skandáltak” – mondta az al-Dzsazíra helyszínről jelentkező tudósítója. „Azt mondják, hogy a Szent Koránnal és iraki zászlókkal érkeztek, tiltakozva az elmúlt hetekben történt két svédországi és egy dániai Korán-égetés ellen” – tette hozzá.

A tudósító szerint a tiltakozók között sok olyan fiatal volt, aki kifejezetten a dán követség miatt akart behatolni a Zöld Zónába. A tömeg haragját csak fokozta, hogy a dán nacionalisták egy iraki zászlót is elégettek, és a történteket élőben sugározták a Facebookon.

Lars Lokke Rasmunssen dán külügyminiszter a hazai közszolgálati médiumnak nyilatkozva elítélte a lépést és „buta tettnek” nevezte azt.

„Szégyenletes dolog sértegetni mások vallását... ez vonatkozik a Koránok és más vallási jelképek égetésére. Ezzel semmi más céljuk nincs, mint provokálni és megosztottságot szítani” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a vallásos könyvek elégetése nem bűntett Dániában.

Irakban közben a külügyminisztérium és a három közösséget képviselő elnökség is elítélte a történteket. Utóbbi felszólította a nyugati kormányokat, hogy „állítsák le a felbujtást és a gyűlöletmegnyilvánulásokat, függetlenül attól, hogy mi a céljuk”.

Felháborodott tüntetők a déli Bászra városában felgyújtották a Dán Menekülttanács nevű jótékonysági szervezet kirendeltségét.

Két nappal korábban irakiak rohamozták meg és gyújtották fel a bagdadi svéd nagykövetséget a második svédországi Korán-égetés után.

Irak megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a skandináv országgal és kiutasította nagykövetét, több muzulmán ország pedig elítélte a tettet – amit amúgy egy iraki keresztény menekült hajtott végre immár másodszor Stockholmban. A férfi, Salwan Momika arra is engedélyt kapott, hogy „a szólásszabadság jegyében” elégesse a zsidó és a keresztény Biblia egy-egy példányát, ami izraeli illetékesek és rabbik dühét váltotta ki. Iránban Ali Hamenei ajatollah „a legszigorúbb büntetést” követelte és azt, hogy az „elkövetőket adják át az iszlám országok igazságszolgáltatásának”.

Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Menetelés után szusszannak a tőzsdék

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. A két vállalat részvényárfolyama csak mérsékelt elmozdulásokkal reagált a jelentésekre - az OTP emelkedik, míg a Mol esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×