Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Iráni nők az iszlám szent könyv példányaival tiltakoznak a stockholmi Korán-égetés ellen Svédország teheráni nagykövetsége előtt 2023. június 30-án. Stockholm központjában június 28-án Salwan Momika 37 éves iraki bevándorló oldalakat tépett ki és gyújtott meg az iszlám szent könyvéből Stockholm legnagyobb mecseténél az íd al-adha áltozati ünnep idején. A Koránra előzőleg szalonnát helyezett, ami a hívőket súlyosan sértő gesztus volt.
Nyitókép: MTI/AP/Vahid Szalemi

Kiakadt a dán ellenzék, hogy tiltanák a Korán-égetést az országban

Hét dán ellenzéki párt tiltakozását fejezte ki csütörtökön a dán kormány azon törekvése ellen, hogy jogellenesnek minősítsék a Korán példányainak felgyújtását. Az új jogszabály szerintük a Dániában igen tágan értelmezett szólásszabadság korlátozását jelentené, és ezért elfogadhatatlan.

„Minden alulírott párt támogatja az alapvető dán polgári szabadságjogokat, és azon a véleményen van, hogy azoknak mindig elsőbbséget kell élvezniük a vallási dogmákkal szemben” – áll a pártok közös nyilatkozatában. Hozzáfűzték: a külső nyomásnak engedve a kormány szabaddá tenné az utat más országoknak, hogy beavatkozzanak Dánia belügyeibe.

Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter a DR dán közszolgálati médiának kijelentette, hogy az ellenzéki tiltakozás ellenére a kormány továbbra is azon fog dolgozni, hogy megakadályozza a Korán-égetéseket Dániában.

A jobboldali Új Jobboldal párttól a baloldali Vörös-Zöld Szövetségig a hét ellenzéki párt együttesen 72 mandátummal rendelkezik a 178 fős dán parlamentben, míg a három jobbközép és balközép pártból álló kormánynak összesen 88 mandátuma van.

Svédországban és Dániában az elmúlt hetekben iszlámellenes megmozdulások sorozata zajlott, amelyek során Korán-példányokat égettek vagy rongálták meg tüntetők, ami felháborodást váltott ki muszlim országokban. Legutóbb hétfőn Koppenhágában és Stockholmban gyújtották fel az iszlám szent könyvének egy-egy példányát.

A napokban mindkét ország kormánya közölte, hogy jogi megoldást keres a hasonló incidensek megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
Rágózással is bekerülhetnek mikroműanyagok a szervezetbe

Rágózással is bekerülhetnek mikroműanyagok a szervezetbe

A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe. Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója az InfoRádióban elmondta: nem kell rögtön megijedni az olyan hírektől, hogy a rágózással mikroműanyagok kerülhetnek a szervezetbe, de azt sem javasolja, hogy „mindennapos élelmiszerként” fogyasszuk.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×