Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Össztűz zúdult Macronra, mert tárgyalni akar Putyinnal

Újabb kritikát kapott Kijevtől és a balti államoktól a francia elnök, nem vették jó néven, hogy washingtoni látogatásán azt mondta: nyitva hagyja a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin felé. Az orosz elnöknek „biztonsági garanciákat” kell adni Emmanuel Macron szerint.

Putyin orosz elnöknek azért kell biztonsági garanciákat kapnia a Nyugattól, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a békemegállapodásról – mondta Emmanuel Macron, aki ezzel kiváltotta Kijev felháborodását.

Az amerikai állami látogatását követően a TF1 francia televíziónak adott interjújában Macron azt mondta, hogy orosz kollégája továbbra is aggódik a NATO bővítése miatt. Szerinte ezt a témát az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások részeként kell kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy az egyik lényeges pont, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta – az a félelem, hogy a NATO egészen Oroszország kapujáig jut, és olyan fegyvereket telepít, amelyek fenyegetheti Oroszországot – jelentette ki. – Ez a téma a béketárgyalások témáinak egyike lesz, ezért fel kell készülnünk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg a szövetségeseinket és tagállamainkat, és hogyan adjunk garanciákat Oroszországnak azon a napon, amikor visszatér a tárgyalóasztalhoz."

Kijev azonnal bírálta a francia elnököt, amiért szerinte a Kremlnek tett engedményeket szorgalmazott. "Valaki biztonsági garanciákat akar nyújtani egy terrorista és gyilkos államnak?" – tette fel a kérdést Olekszij Danilov, aki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági főnökeként szolgál.

"Nürnberg helyett megállapodást kötni Oroszországgal és kezet fogni?" – idézte kérdését a Telegraph című lap. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szerint pedig éppenséggel a "civilizált világnak van szüksége biztonsági garanciákra a Putyin utáni Oroszország barbár szándékaival szemben".

A kijevi vezetők elutasítanak bármely engedményt, és azt állítják, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország kivonja összes csapatát.

David Arahamia, aki a háború első napjaiban az ukrán tárgyalócsoport vezetője volt, azt írta: ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat, Oroszországnak "el kell hagynia országunk területét, jóvátételt kell fizetnie; meg kell büntetnie minden háborús bűnöst, és önként le kell mondania minden nukleáris fegyveréről".

Alexander Stubb, Finnország volt miniszterelnöke is azt mondta, hogy alapvetően nem ért egyet Macron megjegyzéseivel. "Oroszországnak először is garantálnia kell, hogy nem támad meg másokat. Csak ezután kezdhetjük el a [európai biztonságról szóló] megbeszéléseket."

Artis Pabriks lett miniszterelnök-helyettes szerint "a Nyugat Putyin csapdájába esne, ha biztonsági garanciákat adna Oroszországnak... mert azt sugallná, hogy ő és Ukrajna felelős a háborúért". Macron elnököt már nyáron is sok kritika érte, amikor azt mondta, hogy "nem szabad megalázni Oroszországot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×