Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
335.47
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Össztűz zúdult Macronra, mert tárgyalni akar Putyinnal

Újabb kritikát kapott Kijevtől és a balti államoktól a francia elnök, nem vették jó néven, hogy washingtoni látogatásán azt mondta: nyitva hagyja a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin felé. Az orosz elnöknek „biztonsági garanciákat” kell adni Emmanuel Macron szerint.

Putyin orosz elnöknek azért kell biztonsági garanciákat kapnia a Nyugattól, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a békemegállapodásról – mondta Emmanuel Macron, aki ezzel kiváltotta Kijev felháborodását.

Az amerikai állami látogatását követően a TF1 francia televíziónak adott interjújában Macron azt mondta, hogy orosz kollégája továbbra is aggódik a NATO bővítése miatt. Szerinte ezt a témát az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások részeként kell kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy az egyik lényeges pont, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta – az a félelem, hogy a NATO egészen Oroszország kapujáig jut, és olyan fegyvereket telepít, amelyek fenyegetheti Oroszországot – jelentette ki. – Ez a téma a béketárgyalások témáinak egyike lesz, ezért fel kell készülnünk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg a szövetségeseinket és tagállamainkat, és hogyan adjunk garanciákat Oroszországnak azon a napon, amikor visszatér a tárgyalóasztalhoz."

Kijev azonnal bírálta a francia elnököt, amiért szerinte a Kremlnek tett engedményeket szorgalmazott. "Valaki biztonsági garanciákat akar nyújtani egy terrorista és gyilkos államnak?" – tette fel a kérdést Olekszij Danilov, aki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági főnökeként szolgál.

"Nürnberg helyett megállapodást kötni Oroszországgal és kezet fogni?" – idézte kérdését a Telegraph című lap. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szerint pedig éppenséggel a "civilizált világnak van szüksége biztonsági garanciákra a Putyin utáni Oroszország barbár szándékaival szemben".

A kijevi vezetők elutasítanak bármely engedményt, és azt állítják, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország kivonja összes csapatát.

David Arahamia, aki a háború első napjaiban az ukrán tárgyalócsoport vezetője volt, azt írta: ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat, Oroszországnak "el kell hagynia országunk területét, jóvátételt kell fizetnie; meg kell büntetnie minden háborús bűnöst, és önként le kell mondania minden nukleáris fegyveréről".

Alexander Stubb, Finnország volt miniszterelnöke is azt mondta, hogy alapvetően nem ért egyet Macron megjegyzéseivel. "Oroszországnak először is garantálnia kell, hogy nem támad meg másokat. Csak ezután kezdhetjük el a [európai biztonságról szóló] megbeszéléseket."

Artis Pabriks lett miniszterelnök-helyettes szerint "a Nyugat Putyin csapdájába esne, ha biztonsági garanciákat adna Oroszországnak... mert azt sugallná, hogy ő és Ukrajna felelős a háborúért". Macron elnököt már nyáron is sok kritika érte, amikor azt mondta, hogy "nem szabad megalázni Oroszországot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×