Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Össztűz zúdult Macronra, mert tárgyalni akar Putyinnal

Újabb kritikát kapott Kijevtől és a balti államoktól a francia elnök, nem vették jó néven, hogy washingtoni látogatásán azt mondta: nyitva hagyja a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin felé. Az orosz elnöknek „biztonsági garanciákat” kell adni Emmanuel Macron szerint.

Putyin orosz elnöknek azért kell biztonsági garanciákat kapnia a Nyugattól, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a békemegállapodásról – mondta Emmanuel Macron, aki ezzel kiváltotta Kijev felháborodását.

Az amerikai állami látogatását követően a TF1 francia televíziónak adott interjújában Macron azt mondta, hogy orosz kollégája továbbra is aggódik a NATO bővítése miatt. Szerinte ezt a témát az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások részeként kell kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy az egyik lényeges pont, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta – az a félelem, hogy a NATO egészen Oroszország kapujáig jut, és olyan fegyvereket telepít, amelyek fenyegetheti Oroszországot – jelentette ki. – Ez a téma a béketárgyalások témáinak egyike lesz, ezért fel kell készülnünk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg a szövetségeseinket és tagállamainkat, és hogyan adjunk garanciákat Oroszországnak azon a napon, amikor visszatér a tárgyalóasztalhoz."

Kijev azonnal bírálta a francia elnököt, amiért szerinte a Kremlnek tett engedményeket szorgalmazott. "Valaki biztonsági garanciákat akar nyújtani egy terrorista és gyilkos államnak?" – tette fel a kérdést Olekszij Danilov, aki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági főnökeként szolgál.

"Nürnberg helyett megállapodást kötni Oroszországgal és kezet fogni?" – idézte kérdését a Telegraph című lap. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szerint pedig éppenséggel a "civilizált világnak van szüksége biztonsági garanciákra a Putyin utáni Oroszország barbár szándékaival szemben".

A kijevi vezetők elutasítanak bármely engedményt, és azt állítják, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország kivonja összes csapatát.

David Arahamia, aki a háború első napjaiban az ukrán tárgyalócsoport vezetője volt, azt írta: ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat, Oroszországnak "el kell hagynia országunk területét, jóvátételt kell fizetnie; meg kell büntetnie minden háborús bűnöst, és önként le kell mondania minden nukleáris fegyveréről".

Alexander Stubb, Finnország volt miniszterelnöke is azt mondta, hogy alapvetően nem ért egyet Macron megjegyzéseivel. "Oroszországnak először is garantálnia kell, hogy nem támad meg másokat. Csak ezután kezdhetjük el a [európai biztonságról szóló] megbeszéléseket."

Artis Pabriks lett miniszterelnök-helyettes szerint "a Nyugat Putyin csapdájába esne, ha biztonsági garanciákat adna Oroszországnak... mert azt sugallná, hogy ő és Ukrajna felelős a háborúért". Macron elnököt már nyáron is sok kritika érte, amikor azt mondta, hogy "nem szabad megalázni Oroszországot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×