eur:
394.06
usd:
365.66
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
MYKOLAIV, UKRAINE - APRIL 21: A view of the damages to the Ukrtelecom telephones company building as a result of the shellfire the previous night on April 21, 2022 in Mykolaiv area Ukraine. Mykolaiv, a port city near where the Southern Bug flows into the Black Sea, has been a target of Russian attacks throughout its current invasion of Ukraine. Ukrainian forces here repelled an initial advance from Russian-held territory nearby, but the city has experienced frequent shelling and air strikes even as Russia shifts the focus of its war to the eastern Donbas region. (Photo by Anastasia Vlasova/Getty Images)
Nyitókép: Anastasia Vlasova/Getty Images

Visszhangok - Álnépszavazásról beszélnek nyugaton az orosz közlés után

A nyugati vezetők körében a bejelentés miatt kevésbé a Kreml részleges mozgósítása, mint inkább az oroszbarát vezetésű ukrajnai régiók „csatlakozási népszavazásai” vetettek hullámokat.

A nyugati országok gyorsan elítélték az „álnépszavazásoknak” titulált ötleteket, és közölték: soha nem ismerik el azokat. Elsőként az innen is, onnan is bírált Olaf Scholz német kancellár nevezte „fiktívnek és a nemzetközi jog által nem szabályozottnak” a tervezett referendumokat. Hozzá csatlakozott Lengyelország és Franciaország. A fő érintett, Ukrajna szerint a tervek a „megsemmisítenek bármely még létező lehetőséget a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokra” – idézte a Reuters a Liga.net című ukrán oldalt, amely Szerhij Nikiforov ukrán elnöki szóvivőnek tulajdonította a megjegyzést.

Emmanuel Macron francia elnök „cinikus provokációt” emlegetett, és azt mondta:

ha nem lenne tragikus, viccnek lehetne nevezni.

A NATO szerint a tervek a háború eszkalációjához vezethetnek, a BBC pedig megjegyezte: „Magyarországnyi területről – Ukrajna 15 százalékáról van szó”.

A tervezett népszavazásokat „álságosnak” nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, szembemenve az évtizedes amerikai retorikával az ENSZ megerősítését sürgette, míg Blinken szerint Moszkva legújabb tervei és lépései a „gyengeség és kudarc jelei”.

Japán kormányfőhöz képest példátlanul keményen fogalmazott Kisida Fumio: szerinte át kell alakítani az ENSZ rendszerét, mert a Biztonsági Tanács – ahol Moszkva vétóval rendelkező állandó tag – kudarcot vallott az Ukrajna elleni támadásra adott válaszában.

Oroszország ukrajnai inváziója lábbal tiporja az ENSZ-alapokmány szellemiségét...

ezt soha nem szabad eltűrni” – mondta. A világszervezet a 2003-as iraki háború idején is kapott bírálatokat – igaz, akkor Washington titulálta haszontalannak, mert fékezte az inváziós terveket.

Oroszországban közben a háború eszkalációjához vezető másik fejlemény – a részleges mozgósítás – ellen akar tiltakozni az eddig kevéssé ismert Veszna – Tavasz nevű liberális ifjúsági szervezet, amely közel áll a bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőhöz. Az aktivisták arra kérik a polgárokat, hogy este héttől gyülekezzenek a városközpontokban.

„Több ezer orosz férfit, apáinkat, testvéreinket, férjeinket dobják majd be a húsdarálóba.

Miért fognak meghalni?” – áll a „Nem a mozgósításra!” nevű online felhívásban.

Ugyanakkor kérdéses, hogy a szervezetnek mekkora a mozgósító ereje: a Deutsche Welle például arra utalt, hogy külföldi támogatói sem tartják erősnek: a közelmúltbeli, Litvániában tartott „Szabad Oroszország Fórumon” a főbb megszólalók elhagyták a termet, amikor a csoport prezentációt tartott a tevékenységéről.

Mint ismert, a donbaszi „népköztársaságok” azonnal népszavazást kértek az Orosz Föderációba való belépésről. Ezek után támogatta az ötletet az oroszok által elfoglalt Herszon és részben elfoglalt Zaporizsje megyék Moszkva-barát vezetése is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×