Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Az orosz-ukrán háború elől menekülők várakoznak az ungvári vasútállomás előtt 2022. március 9-én. A pályaudvarra érkező menekülteket buszokkal szállítják tovább a kárpátaljai városhoz közeli szlovák és magyar határátkelőhelyekre.
Nyitókép: Nemes János

Nem igazán járnak iskolába a menekült gyerekek Szlovákiában

Az ukrajnai háború kitörése után csak kevés ukrán gyermek élt azzal a lehetőséggel, hogy szlovák iskolában tanuljon. A Szlovák Állami Tanfelügyelet felmérése szerint a szlovákiai iskolák gyorsan és segítőkészen reagálnak a jelenlegi helyzetre. Van azonban, aki ezzel nem ért egyet. Az Oktatási Elemzőközpont a problémát a tanárok elégtelen támogatásában látja.

A Szlovák Állami Tanfelügyelet felmérése kimutatta, hogy bár az iskolákban megvoltak a feltételek az Ukrajnából a háború elől menekülő gyerekek iskolai beiratkozásához, az iskoláskorúak több mint fele nem iratkozott be. A 23 ezer tanköteles korú gyermekből csak 11 ezren iratkoztak be valamelyik szlovák iskolába.

Michal Rehuš, az Oktatási Elemzőközpont munkatársa ezt részben azzal magyarázza, hogy az ukrán diákokra nem vonatkozik a tankötelezettség.

„Ez ellentétes az eddigi gyakorlattal. A minisztériumnak a háború előtt is voltak iránymutatásai, miszerint a külföldiek gyermekei tankötelesek. Aztán hirtelen, ahogy jött a háború, ez már nem volt érvényes” – magyarázta Michal Rehuš.

Problémát jelent a szlovák óvodák kapacitáshiánya is, és nincs megfelelően kidolgozva a gyermekelhelyezési stratégia sem.

„El lehetne gondolkodni előkészítő évfolyamok, csoportok vagy osztályok létrehozásán, hogy ezek a gyerekek megtanuljanak először szlovákul” – mondta az Oktatási Elemzőközpont munkatársa, aki attól tart, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve fennáll annak a veszélye, hogy az Ukrajnából származó gyermekek nem tudnak sikeresen beilleszkedni a szlovák oktatási rendszerbe és következésképpen a társadalomba. A későbbiekben nehézségekbe ütközhetnek a munkapiacon való elhelyezkedésben, és a szlovák nyelvtudásuk hiánya korlátozhatja lehetőségeiket a Szlovákiában élőkkel való kapcsolatteremtésben.

Az Oktatási Elemzőközpont arra is felhívta a figyelmet, hogy a szlovák oktatásügy nincs felkészülve a külföldiek oktatására. Az OECD 2018-as Talis tanulmányának adatai azt mutatják, hogy a szlovákiai tanárok az OECD átlagához képest szinte minden mutató tekintetében elmaradnak a multikulturális és többnyelvű környezetben történő oktatásban. A központ szerint a szlovákiai iskoláknak rendszerszintű támogatásra lenne szükségük a szaktárca, az önkormányzatok és az alapítók részéről az Ukrajnából érkező gyermekek integrálásakor.

Egy másik oktatásügyi szervezet, a Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet online konferenciákat, ún. webináriumokat szervez a szlovák és ukrán iskolákban oktatott egyes tantárgyak összehasonlítása céljából. Svetlana Síthová, a szlovák oktatásügyi tárca államtitkára elmondta, rendszeres a kapcsolattartás az ukrán oktatásügyi minisztériummal, hogy az információkat megosszák egymással, valamint az egész helyzetet felügyelő nemzetközi intézményekkel. Az államtitkár közölte, hogy a minisztérium rendszeresen tájékoztatni fogja az őket érintő támogatásokról azokat az ukrán a tanulókat, akik szeptembertől, az új tanév kezdetétől Szlovákiában folytatják a tanulmányaikat.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×