Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Rodrigo Abd

Légi háború: hiába a masszív erőfölény, az oroszokat régi doktrínájuk bénítja

Annak ellenére, hogy az orosz légierő ötszörös túlerőben van az ukránokkal szemben, a védők tartják magukat. Közben az oroszok elavult doktrínájuk és eszközeik miatt kénytelenek számukra veszélyes magasságból támadni.

A villámoffenzívának indult orosz támadás ellenére még hadban áll az ukrán légierő, úgy is, hogy Oroszországnak ötször annyi harci gépe van. Az invázió kezdetén egyes elemzők azt jósolták, hogy csak napokig tartanak ki. Ezt sugallták az orosz híradások is, amelyek szerint először légitámaszpontokat és reptereket semmisítettek meg.

Szakértők becslése szerint az ukrán légierő háború előtti képességei 60 százalékát őrizte meg, de a pátoszos háborús narratíva ellenére pilótáik esélyei egyre rosszabbak: nincs idejük minden bevetés előtt ellenőrizni a rendszereket, és a légipárbajban is alacsonyak a kilátások a győzelemre.

„Nincs időm az ellenőrzésre. Egyszerűen csak felszállok

– mondta egy magát Andrijnak nevező pilóta a The New York Times-nak. – Amikor repülök, mindig ötször annyian vannak. Az a dolgom, hogy légi célpontokat támadjak. Volt olyan, hogy kivártam, hogy a rakétám ráálljon a célra, pedig a földről már mondták nekem, hogy ő már kilőtte a maga rakétáját.”

Az oroszok beragadtak

Az ukránoknak annak ellenére, hogy kevesebben vannak, sikerült lelassítaniuk az orosz földi inváziót és megtagadni a légtér uralmát az orosz gépektől. Részben ennek az eredménye az, hogy Vlagyimir Putyin csapatai nem tudnak kitörni az állásaikból.

Viszont az ukránok már az invázió második napján elvesztették egyik legendás pilótájukat, a csak Szürke Farkasként emlegetett Olekszandr Okszancsenko ezredest, aki Szu-27-ével békeidőben a repülőshow-kon bemutatott látványos mutatványairól volt híres. Az ezredes később visszavonult, de a háború miatt ismét szolgálatba állt.

Az oroszok és a kelet-ukrajnai szakadárok nem tartják hősnek: azzal vádolták, hogy 2014. június 2-án része volt annak a Luhanszk elleni rakétatámadásnak, amelyet a városközpont ellen intéztek, és amelyben nyolc ember meghalt és többen megsebesültek.

Elfogott pilóták védekezése: "parancsot teljesítettem"

A most folyó háborúban egy ukrán cég egymillió dollárt és „egy szabad ország állampolgárságát” ajánlotta fel minden olyan orosz pilótának, aki gépével együtt átáll az ukránokhoz.

Az ukránok az elfogott katonákról szóló felvételekhez hasonlóan a gépükből katapultáló és elfogott orosz pilótákról is videókat tesznek közzé. Az egyik felvétel például egy narancssárga overallos orosz pilótát mutat, aki a mezőn térdelve válaszol a kérdésekre, és elmondja, hogy „parancsot teljesített”.

Elavult légi doktrína

A Forbes magazin szerint az oroszok légi doktrínája katasztrofális. Gépeiktől nem követelik meg a légtér nagy szakaszainak ellenőrzését – ehelyett, a légierő a hadsereg „meghosszabbított keze”, a „levegőből lövő tüzérség”.

A doktrína szerint a gépek kis területet ellenőriznek, ledobják a bombáikat – szigorúan csak előre meghatározott célokra –, és elrepülnek. Kevés a precíziós muníció, és emiatt az orosz gépeknek a felhők alá ereszkedve, lassan kell repülniük. Ez pedig megkönnyíti az ukrán légvédelem dolgát, amely remekül fel tudja használni MANPADS föld-levegő rakétáit. Ezeknek nincs „elektromos lábnyoma”, így nehéz követni őket.

Emellett Ukrajna szövetségesei vállról indítható Stinger rakétákat is küldenek – ezért az orosz harci gépeket folyamatos fenyegetés alatt tartják az ukrán légtérben.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×