Oroszország elsődleges aggodalmait figyelmen kívül hagyták – erről beszélt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő és Szergej Lavrov külügyminiszer is azt követően, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövete átadta Washington és a NATO válaszait azokra az orosz biztonsági igényekre, hogy Ukrajna soha ne lehessen NATO-tag és hogy vonják vissza a szövetségi erőit Kelet-Európából.

Miközben a világ továbbra is azt latolgatja, hogy az ukrán határokon felsorakoztatott haderő vajon megtámadja-e a szomszédot, a kremlinológusoknak főhet a feje, amikor azt találgatják, hogy hogyan dönthet Putyin elnök. Mindez egy olyan atmoszférában történik, amikor hangosabbak mindkét oldalon a héják, és a két ország középutas politikai elemzőit kemény bírálatok érik.

Amibe az elemzők belekapaszkodhatnak – ha akarnak –, az olyan félmondatok, mint például Peszkovéi, hogy „a felszínen úgy tűnik” hogy Moszkva aggályaira nem adtak választ. És az is, hogy nem volt hajlandó egyértelműen értékelni Amerika és a NATO üzenetét.

Lavrov pedig beszédet mondott parlamenti képviselők előtt, amelyet a „külföldi ügynöknek” minősített, tehát nem épp rendszerbarát Roszbalt hírportál úgy értékelt, hogy „az meglepően békés hangvételű volt, és hogy pillanatnyilag nincs szó háborúról”. Egy héttel ezelőtt a képviselők a NATO-val való összecsapást követelték és az önkényesen kikiáltott, lázadó donbasszi államalakulatok elismerését.

Lavrov körülményesen arra utalt, hogy Moszkva nem ismeri el a két szakadár államalakulatot – a legjobb módszer a Minszki Egyezmények betartása a konfliktus rendezésére, ha Kijev Donyeckkel és Luganszkkal tárgyal. Az elemzés szerint Moszkva blöfföl és a felsorakoztatott haderőt az amerikaiakkal és a NATO-val folytatott alkudozásra akarja felhasználni. Hasonló véleményen volt a Financial Timesnak nyilatkozó Dmitrij Trenyin, a Moszkvai Carnegie Békeintézet – szintén nem Putyin-hívő – vezetője, akit árnyaltabb megközelítése miatt Nyugaton az utóbbi időben szintén elkezdtek bírálni és Putyin szószólójának nevezték. Ő is azt hangoztatta, hogy

az oroszok nem akarják megtámadni Ukrajnát, de egy ukrán offenzíva a szakadár donbasszi területen ellen-beavatkozásra késztetné őket.

Arra, hogy még egy ideig kitarthat a diplomáciai út, Lavrov ama megjegyezése is utal, hogy az amerikaiak kérésére nem publikálják Washington válaszát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már korábban említette, hogy az Egyesült Államok sem hozza nyilvánosságra a választ, hogy „legyen elég tere a zárt tárgyalásoknak és annak, hogy komoly diplomáciai útvonalat ajánlanak”. Blinken említette, hogy „mindenki biztonságát el lehet érni, például azzal, hogy nem telepítenek rakétákat Ukrajnába, tárgyalnak a fegyverzetellenőrzésről és a hadgyakorlatokról”, továbbá arról beszélt, hogy reméli, rövidesen tárgyalhat orosz kollégájával. Viszont azt is megjegyezte: szó sem lehet róla, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága alku tárgya legyen.

(A nyitóképen: Munkások kirakodják az Egyesült Államok Ukrajnának küldött katonai segélyszállítmányát egy repülőgépből a Kijev közelében fekvő Boriszpili repülőtér mellett 2022. január 25-én.)