Infostart.hu
eur:
390.02
usd:
335.93
bux:
122655.67
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Antony Blinken amerikai (b) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kétoldalú megbeszélésük végén az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 28. külügyminiszteri tanácskozásán a svédországi Arlandában 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/AFP/Jonathan Nackstrand

Moszkva: "Nem akarunk háborút, de..."

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tudni szeretné a nyugati világtól, mit ért "a biztonság oszthatatlanságából fakadó kötelezettségvállalás" alatt.

Oroszország nem akar háborút, de nem hagyja, hogy semmibe vegyék biztonsági érdekeit - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken, négy orosz rádióadónak nyilatkozva.

"Ha az Oroszországi Föderáción múlik, nem lesz háború. Mi nem akarunk háborúkat, de nem fogjuk megengedni az érdekeink elleni durva támadást és semmibevételüket" - mondta az orosz diplomácia vezetője a Szputnyik, az Eho Moszkvi, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádiónak nyilatkozva.

Lavrov szerint a NATO-val és az Egyesült Államokkal az Oroszország által követelt biztonsági garanciákról folytatott tárgyalások nem zárultak le. Közölte: Moszkva azzal a hivatalos kéréssel fordul majd a Nyugathoz, hogy fejtse ki, miként kívánja teljesíteni a biztonság oszthatatlanságából fakadó kötelezettségvállalásait.

Sok tekintetben félrevezetőnek nevezte az Egyesült Államoknak az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó igényére adott válaszát, hozzátéve, hogy

"másodlagos kérdésekben" vannak benne "racionális magvak",

olyan témák, amelyek meg lehet vitatni. Ezek között említette a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták európai telepítésének moratóriumát és a fegyverzetek ezen kategóriája kivonásának ellenőrzését. Emlékeztetett arra, hogy korábban a NATO elzárkózott az erre vonatkozó orosz javaslatok megvitatásától.

A délkelet-ukrajnai szakadár "köztársaságok" Moszkva általi lehetséges elismeréséről azt mondta: ezt a kérdést azzal összefüggésben kell vizsgálni, hogy rákényszeríti-e a Nyugat Kijevet az ukrajnai válság rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtására.

"Akkor minden rendben lesz, ahogyan ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott dokumentum előírja" - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodások Ukrajna egységének és területi épségének megőrzéséről szólnak.

"Oroszország részéről nem lesz háború (Ukrajnával). De nem zárom ki, hogy valaki katonai lépéseket akar kiprovokálni"

- mondta, hozzátéve: az ukrán oldalon Kijev rengeteg fegyveres felett nem gyakorol ellenőrzést.

Hangot adott véleményének, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Moszkvába, Szentpétervárra vagy Szocsiba is elutazhatna a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében.

Arcátlanságnak minősítette azt a Washingtonban elhangzott fenyegetést, miszerint kiutasíthatják az Egyesült Államokból Anatolij Antonov orosz nagykövetet, ha az orosz fél nem teljesíti azt az amerikai követelést, hogy azonnal adja ki a moszkvai amerikai misszióvezető testőreinek vízumát. Mint mondta, Oroszországnak vannak még tartalékai, hogy valóban kiegyenlítse a két ország diplomáciai jelenlétét.

Lavrov az amerikai felet hibáztatta amiatt, hogy a diplomáciai képviseletek körüli helyzet még Barack Obama elnöksége alatt súlyosbodni kezdett, aki öt orosz diplomáciai objektumot lefoglaltatott, és több tucat diplomatát kiutasíttatott. Hozzátette, hogy a felek megpróbálják rendezni a helyzetet, amellyel kapcsolatban a közeli hetekben újabb találkozót tartanak.

Elutasította, hogy személyes véleményt nyilvánítson azokról az amerikai külügyminiszterekről, akikkel valaha is dolga volt.

Címlapról ajánljuk
Feltartóztathatatlan az AfD  – már Németország nyugati felében is

Feltartóztathatatlan az AfD – már Németország nyugati felében is

Megalakulása óta szinte töretlen a radikális jobboldalinak tartott AfD szárnyalása. A két nyugati tartományban márciusban tartott helyi parlament választásokon az ellenzéki párt megduplázta eredményét, de a java az elemzők szerint szeptemberben, a keleti tartományokban tartandó választásokon következhet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Több ezer katonát küld Trump a Közel-Keletre, új biztonsági vezetőt kapott Irán – Híreink az iráni háborúról kedden

Kedden is folytatódnak az amerikai és izraeli támadások Irán (és Libanon) ellen, miközben Irán is folytatja csapásait az öbölállamok és Izrael ellen. Tel-Aviv központjában egy 100 kg-nyi robbanóanyagot szállító rakéta csapódott be, hatan könnyebben megsérültek, több épületben is hatalmas károk keletkeztek. Kedden kinevezték Irán új biztonsági vezetőjét, miután egy hete egy légicsapásban életét vesztette Ali Laridzsáni: az új főnök, Mohammad Bagher Zolghadr korábban az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon mintegy 3 ezer amerikai légideszantos katonát tervez a Közel-Keletre vezényelni az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek támogatására. Donald Trump közben bejelentette: Irán beleegyezett abba, hogy soha ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök szerint Teherán folyamatosan tárgyal Washingtonnal, és "értelmesen beszélnek". Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legújabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×