Jelenleg 100-120 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határok mentén, de ami talán ennél is fontosabb, hogy közben Fehéroroszországban is gyűlnek az orosz egységek, miután február 10. és 20. között Fehéroroszország és Oroszország közös hadgyakorlatot tervez – emlékeztetett Anton Bendarzsevszkij. A posztszovjet térség szakértője úgy véli, ez az a front, amitől Kijev tarthat, ugyanis, ha bármilyen katonai hadműveletre kerül sor ennek kapcsán, onnantól kezdve nemcsak kelet, hanem észak felől is támadhatóvá válik Ukrajna.

Meglátása szerint Moszkvának nem a háború a célja, ha ugyanis a katonai invázió lebegne az orosz vezetők szeme előtt, akkor azt már 2014-ben vagy 2015-ben meglépték volna, hisz Ukrajna most sokkal felkészültebb, sokkal komolyabb katonai erőkkel rendelkezik. Ezért inkább zsarolásról lehet szó.

Azt, hogy a jelenlegi helyzetben kinek kellene engednie, ha erre szorul egyáltalán valamelyik fél, a szakértő nehéz kérdésnek tartja, azzal együtt, hogy nem gondolná, hogy a krízis önmagától megoldódhatna. Mint rámutatott,

Oroszország már túlságosan magasra emelte a tétet,

túl sok energiát és pénzt fordított a konfliktus kiprovokálásába, mely során az orosz egységek mobilizálása és hadrendben tartása napi szinten több millió dollárt jelent. Másrészt a december 17-i diplomáciai szerződés-tervezet publikálásával Oroszország elég határozott álláspontra helyezkedett be, ahonnan nincs visszaút. Vagyis ha nem kapja meg a biztonsági garanciákat, amiket remél, akkor az orosz egységek nem fognak csak úgy elvonulni, hiszen az komoly presztízsveszteséget jelentene Vlagyimir Putyin számára.

Anton Bendarzsevszkij felidézte, a legfontosabb orosz követelések, hogy Ukrajna soha ne lehessen a NATO tagja, valamint, hogy az Atlanti Szövetség vonja vissza az 1997 utáni bővítése során kihelyezett védelmi fegyvereket, -rendszereket. Ez utóbbiban például hazánk is érintett, mert a kérés értelmében a pápai repülőtérről is ki kellene vonni az ott állomásozó NATO-s egységeket. Ezek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára nyilván elfogadhatatlanok. Moszkva részéről ugyanakkor vannak követelések külön az Egyesült Államok felé is, például hogy semmilyen politikai befolyást ne szerezzenek a jövőben, semmilyen beavatkozás ne történjen a részükről a volt szovjet utódállamokban. Ezek már

eleve teljesíthetetlen követelések

– tette hozzá Anton Bendarzsevszkij. A szakértő szerint vannak olyan pontok – például az európai biztonsági garanciák, köztük a másik fél közvetlen határánál történő katonai gyakorlatok betiltása vagy előre bejelentése –, amelyekről külön-külön lehetne tárgyalni, de Oroszország jelenleg azon az állásponton van, hogy az általa képviselt csomagot csakis egyben lehet elfogadni, erre viszont sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hajlandó, sőt, egyetlen európai vezető sem.

Márpedig ha Oroszország semmilyen engedményt nem kap a Nyugat részéről, csak úgy tud feloldódni a konfliktus, hogy Moszkva további eszkalációt generál. Itt a szakértő szerint nem feltétlen nyílt háborúra kell gondolni, hanem például a Kelet-Ukrajnában található szeparatista köztársaság elismerésére vagy nyílt támogatására, orosz békefenntartók bevonulásával, esetleg Fehéroroszországban orosz katonai bázisok létesítésére. Ily módon több lehetőség is van arra, hogy Oroszország úgymond győztesen kerüljön ki a helyzetből, és azt mondhassa, hogy „lám-lám, ő biztonsági garanciákat akart, de a Nyugat nem ment bele, így kénytelen volt bizonyos lépéseket megtenni” – zárta elemzését Anton Bendarzsevszkij.