Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2019. szeptember 4-én. Az előző nap Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár kilépett a konzervatív frakcióból, és átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz, ezzel a Konzervatív Párt többség nélkül maradt az alsóházban. Az éjszaka folyamán pedig megszavazta a londoni parlament azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nem jött be Európának Johnson brexitterve

Míg az Európai Bizottság képviselői nyitva hagyták az ajtót, addig a vétójoggal bíró Európai Parlament hideg vizet zúdított Boris Johnson brit miniszterelnök brexittervére. Pedig ez lett volna az, amit a brit parlament is elfogadhatott volna.

Kevéssé valószínű, hogy ebből alku lesz – így kommentálták az Európai Unióban és az EU által támogatott Írországban Boris Johnson brit miniszterelnök legújabb ajánlatát London és Brüsszel válási egyezményéről.

Boris Johnson a westminsteri parlamentben fejtegette, hogy „nagy rugalmasságot tanúsítottunk, hogy megállapodásra jussunk európai barátaikkal. De ha partnereink nem mutatnak hajlandóságot az alkura, akkor megállapodás nélkül kell kilépnünk október 31-én” – mondta.

Közben az uniós vezetők, korábban Michel Barnier főtárgyaló, most pedig Donald Tusk, a kormányokat összefogó Európai Tanács első embere azt mondta: nem győzte meg a terv, de nyitott maradt a tárgyalásra. Az egyezmény ügyében vétójoggal bíró Európai Parlament viszont gyakorlatilag elvetette a Johnson-tervet.

„Még csak köszönőviszonyban sincs egy potenciális megállapodással” – szólt a testület közleménye. Az EP szerint azért, mert nem látják általa biztosítva a béke és stabilitás védelmét a megosztott Ír-szigeten, továbbá az EU polgárok és a jogrend védelmét sem.

Írországban Leo Varadkar konzervatív miniszterelnök azt mondta:

nem érti, hogy garantálná a Johnson-terv a szabadon átjárható brit-EU-határt,

amelyet jelenleg évente 72 millió alkalommal szelnek át kamionok, autók és emberek. A terv része ugyanis, hogy megszűnne a vámunió, és ellenőriznék az árukat, de Johnson szerint nem a határon. Varadkar azzal vádolta meg Johnsont hogy ellentmondott magának a westminsteri parlamentben, amikor azt fejtegette, hogy nem tér vissza a kemény határ.

Simon Coveney ír külügyminiszter még sarkosabban fogalmazott: ha tényleg ez Boris Johnson utolsó ajánlata, akkor az alku nélküli brexit következik.

Annak ellenére, hogy Johnson kompromisszumos elképzeléssel próbálkozik, volt egy kitétel, ami sok lehetett az íreknek. Ez arról szól, hogy Észak-Írországnak a Nagy-Britannia többi részétől eltérő és az egységes ír gazdasági övezet érdekében az EU-hoz alkalmazkodó szabályozását négy év múlva felülvizsgálhatja az északír regionális parlament.

A kulisszák mögött egy név nélkül nyilatkozó, magasrangú EU-diplomata azt mondta:

a tervet alaposan át kell dolgozni, hogy elfogadható legyen.

„Különben nem száll fel” – mondta. Erre alig maradt idő az október 17-18-i uniós csúcs előtt.

Vannak kommentátorok, akik szerint az egész alkudozás egy színjáték és az EU és a britek kölcsönösen egymást próbálják majd vádolni, amiért nem sikerült alkut kötni.

Johnson közben a nemzetinek nevezhető brit oldaltól is kemény kritikát kapott. A terv olyan, mintha „megpróbálna kirúzsozni egy disznót” – mondta Nigel Farage, a Johnsonnak választási együttműködést kínáló, de kikosarazott Brexit Párt vezére.

A Johnson háziújságának számító konzervatív Daily Telegraph egyik kolumnistája pedig így fogalmazott: „szörnyen bonyolult és „elvarázsolt” ajánlat, szándékosan a bukásra játszik? Amikor az EU végre összezúzza a tervet, akkor az egyetlen út a no-deal brexit lesz.”

Címlapról ajánljuk
4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt ígérte Szijjártó Péternek, hogy minden eszközzel megvédik az ott tartózkodó mintegy 4200 magyart. Az országot több száz iráni rakéta és drón vette célba, találatok érték Dubajt és Abu-Dzabit is. Az ország és az egész régió légterei le vannak zárva. Azt kérik, mindenki „maradjon, ahol van, mert az a legbiztonságosabb”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×