„Az Európai Bizottság elnöke még Ursula von der Leyen szövetségesei szerint is az uniós hatalom határát feszegeti azzal, hogy rendkívüli jogköröket felhasználva kényszerítené ki az Ukrajnának szánt 210 milliárd eurós hitelek elfogadását” – értékeli a Financial Times azt, amire Brüsszelben készülnek.

A nyíltan elismert cél az, hogy az Európai Bizottság elkerüljön bármilyen vétót – azaz főként a magyar vétót –, de ezzel félredobná a konszenzusos külpolitika elvét is, amelyet az alapító okirat, az 1957-es Római Szerződés óta követett. A szerdai javaslattal Ursula von der Leyen egy olyan eszközhöz nyúlna, amelyet eredetileg természeti katasztrófák esetére alkottak meg. Most ezzel a mechanizmussal

korlátlan időre befagyasztanák az EU-ban lefoglalt orosz állami vagyont, és ez szolgálna fedezetként az akár 210 milliárd eurós hitelhez, amely a felszínen tartaná Ukrajnát a háború negyedik évében.

Uniós jogászok azonban figyelmeztetnek: az Európai Bizottság túlfeszíti az alapszerződés kereteit. A Financial Times idézi Jean-Claude Piris-t, az Európai Tanács jogi szolgálatának korábbi vezetőjét, aki szerint jogilag „rendkívül nehéz a javaslat”, de a helyzet súlyossága miatt mégis van esély arra, hogy elfogadják. Egy magas rangú EU-illetékes pedig úgy fogalmazott: „ha azt kérdezi, egyenesen a falnak megyünk-e, a válasz: igen”.

Diplomaták elismerték: az uniós tagállamok fővárosaiban lelohadt a kezdeti lelkesedés, hogy a nemzeti költségvetésekből finanszírozzák Ukrajnát, más lehetőséget nehéz találni, ez pedig egy példátlanul merész próbálkozás. „Őrület, nem értem, hogy képzelik, hogy ezt hagyják nekik... nagyon messze mutató precedenst teremtenének” – mondta a lapnak az egyik tagállam vezető illetékese.

A tagállamok között Belgium különösen élesen ellenzi az ötletet. Az ország egyik illetékesének szavai szerint úgy érzi: nem hallgatják meg. Az ok:

az orosz vagyon jelentős része a brüsszeli székhelyű Euroclear nevű eszközkezelőnél van, és Belgium attól tart, hogy egy esetleges amerikai közvetítéssel létrejövő béke a pénzek felszabadítását írná elő.

Ezzel végső soron ők állnák a számlát, ha Oroszország valamilyen jogi úton visszakövetelné a vagyont.

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a nyilvánosság előtt udvariasabban, a kulisszák mögött – jelentések szerint – kioktató hangnemben nekiment a belga vezetésnek, de az állította: „az unió kész megosztani a jogi kockázatokat”.

Az Európai Bizottság szerint a háború okozta gazdasági megrázkódtatások indokolják a rendkívüli jogkör alkalmazását. Brüsszelben csütörtöktől nemzeti jogi szakértők vizsgálják a tervezetet, pénteken pedig már a tagállami nagykövetek tárgyalnak róla.

A javaslat ellenzői attól tartanak, hogy a precedens beláthatatlan következményekkel járhat, viszont már csak két hét maradt a döntésre, mert az év végi EU-csúcson a vezetőknek véglegesíteni kell azt. Két opciót látnak: vagy az uniós költségvetésből támogatják Kijevet, vagy az orosz vagyont fedezetként felhasználva lehetne hitelezni Ukrajnának. Az utóbbi, nem konszenzusos döntés „elrabolná” az olyan államok, mint Magyarország nemzeti vétóját, és a döntés bizonyosan pereskedéshez vezetne – fogalmaznak a Financial Times cikkében.