Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
David Lammy brit miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter a kormányzó brit Munkáspárt liverpooli kongresszusán beszél 2025. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Adam Vaughan

Forrnak az indulatok Londonban

A brit miniszterelnök-helyettes szerint súlyos gazdasági károkat okozott Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (brexit).

David Lammy a The News Agents nevű, a BBC közszolgálati médiatársaság több egykori újságírója által alapított online politikai interjúportálnak nyilatkozva kijelentette: a Brexit fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát és „komoly súrlódásokhoz” vezetett.

Hozzátette: „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.

David Lammy szerint Nagy-Britannia jövője „elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik”, és korábbi külügyminiszteri megbízatása idején ezért dolgozott napi rendszerességgel az EU-hoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fűzésén.

Kijelentette:

változatlan meggyőződése szerint a brit kormánynak dolgoznia kell azon, hogy Nagy-Britannia ismét közelebb kerülhessen az EU-hoz.

Arra a kérdésre, hogy ez jelentheti-e például Nagy-Britannia újbóli belépését az EU vámuniójába, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: a munkáspárti brit kormány politikája jelenleg nem erre irányul, és „nem is tartunk még itt”. Hozzátette ugyanakkor: jól látható, hogy azoknak a külső országoknak, amelyeknek valamilyen vámuniós megállapodásuk van az Európai Unióval, hasznukra válik és hozzájárul gazdasági növekedésükhöz ez a kapcsolatrendszer.

Néhány napon belül David Lammy a második vezető beosztású brit kormánytisztviselő, aki éles hangvételű nyilvános bírálatokat fogalmazott meg a brexittel és a kilépést szorgalmazókkal szemben.

Keir Starmer miniszterelnök a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hétfő este rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva azt mondta:

a brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született.

Starmer szerint egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.

Hozzátette: ugyancsak elhibázott volt az a mód, ahogy a brexit ideáját „eladták” a választóknak, és ahogy a kilépési folyamatot véghezvitték.

A brit kormányfő szerint mindezek alapján súlyos felelőtlenség lenne a jövőbeni brit politika követendő mintájaként tekinteni a brexitre.

Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai egyre gyakrabban fogalmaznak meg mind élesebb bírálatokat a brexitről.

Rachel Reeves pénzügyminiszter a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva nemrégiben szintén azt mondta, hogy a Brexit súlyosan negatív és hosszantartó hatást gyakorol a brit gazdaságra.

Reeves az interjúban felidézte, hogy a független gazdaságelemző műhelyként működő, de a kabinet számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×