Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter volt a meglepetésvendég a biarritzi G7-es csúcson, ahol az európaiak megpróbáltak diplomáciai nyitást kicsikarni az Egyesült Államok és Irán között. Ez azért is egyre inkább sürgető, mert különböző – Iránnak tulajdonított, de Teherán által el nem ismert – incidensek és hajófoglalások zavarják meg az áru- és kőolajszállítást a Perzsa-öbölben.

Donald Trump amerikai elnök ezúttal is látványosnak tűnő bejelentést tett: hajlandó találkozni Haszan Róháni iráni elnökkel. Azt is közölte: tárgyalások folynak a hitelezés lehetővé tételéről, hogy talpon tartsák az iráni gazdaságot.

Ugyanakkor beszélt arról is, hogy a találkozó csak a megfelelő körülmények között jöhet létre és hogy nem oldják fel a Teherán elleni gazdasági szankciókat.

Kedden meg is érkezett az iráni válasz, ami arra utal, hogy

a szenzációsnak ígérkező amerikai-iráni csúcsot lehetővé tévő kedvező körülményekre még várni kell.

Az iráni elnök ugyanis azt mondta, addig nem hajlandók az Egyesült Államokkal tárgyalni, amíg nem oldják fel a gazdaságukat bénító szankciókat.

„A kedvező változás kulcsa Washington kezében van. Tegyék hát meg az első lépést! Eme lépés nélkül nem nyitják ki a zárat”

– mondta.

Teherán és Washington vitája az Iránnal kötött nemzetközi atomalkuból fakad. Ez volt Donald Trump elődje, Barack Obama legfőbb külpolitikai öröksége, de Trump – sokak szerint személyes okokból – felrúgta az egyezményt és kiléptette belőle az Egyesült Államokat. Sőt, még büntetni is akarja az egyezményben maradt európai és más államok cégeit, ha továbbra is kereskednek Iránnal.

Az elnök szerint a nukleáris alku gyenge, nem akadályozza meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Emellett az iráni rakétatechnológiát is korlátozni akarja egy új szerződéssel, és azt is akarja, hogy Irán adja fel, hogy regionális szövetségesei révén befolyásolja a közel-keleti politikát.

Az év során az európai aláírók megpróbálták csitítani az egyre nagyobb feszültséget az Egyesült Államok és a gazdasági bajai miatt egyre nacionalistább retorikát alkalmazó Irán között.

A nyomásgyakorlásra válaszul Teherán fokozatosan elkezdte megsérteni a nukleáris egyezmény urándúsításról szóló kitételeit,

és közölte: szeptemberben is folytatja lépéseit, ha nem enyhítenek az ellene hozott kereskedelmi szankciókon.

Teherán nem hajlandó nem-nukleáris védelmi programjairól tárgyalni, atomprogramjáról pedig azt állítja, hogy az békés célokat szolgál. Az atombomba hadrendbe állítását vallási ediktum, úgynevezett fatva tiltja – közölte Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője. A Reuters megjegyzi, hogy Trump és Róháni elnök is jelen lesz az ENSZ szeptemberi közgyűlésén. Még ha találkozhatnának is, erre csak Hamenei ajatollah jóváhagyásával kerülhet sor.