Infostart.hu
eur:
356.55
usd:
306.27
bux:
131089.2
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Angela Merkel német kancellár (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) vezetőinek csúcstalálkozóján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Nagy előrelépés történt a G7-es csúcson

Donald Trump amerikai elnök közölte a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján, hogy Emmanuel Macron francia elnök kikérte a véleményét, mielőtt meghívta Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert a találkozóra. A csúcstalálkozó befejeztével elégedetten nyilatkozott minden tárgyalási témával, még Iránnal kapcsolatban is.

Zaríf vasárnap délután meglepetésszerűen érkezett Biarritzba, mintegy három órán át tárgyalt először francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal, majd félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államfővel. A találkozó után visszarepült Teheránba. A francia elnöki hivatal közölte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak.

Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról.

Hírügynökségek jelentése szerint a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálták meggyőzni Trumpot, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodás megmentése érdekében. A Trump vezette Egyesült Államok tavaly kilépett a megállapodásból, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. E szankciók hatásai alól az európai hatalmak nem tudják kivonni magukat, hiába ragaszkodnak ahhoz, hogy részükről érvényben tartják a szerződést, illetve nem képesek ellensúlyozni a negatív hatásokat Irán érdekében, hiába ígérik neki.

Trump hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy jó a kapcsolata Macronnal, és nem tekintette tiszteletlenségnek a részéről, hogy rövid időre váratlanul meghívta Zarífot is. Noha nem tartja még alkalmasnak az időt arra, hogy közvetlenül találkozzon az iráni vezetőkkel. Arról nem beszélt, hogy üzent-e Teheránnak Macron által. Megerősítette, hogy

nem akar rendszerváltoztatást elérni Iránban.

Hozzátette azonban: elfogadhatatlan az a létforma, amelyet az iráni vezetők népükre kényszerítenek.

"Kívánom Iránnak, hogy legyen újra gazdag. Valódi esélye van arra, hogy megerősödjön, és nagy nemzet legyen. De gátat kell vetnie a terrorizmusnak!" - jelentette ki az amerikai elnök.

Haszan Róháni iráni elnök a külügyminiszter biarritzi tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette hétfőn, hogy támogat minden diplomáciai erőfeszítést. "Ha egyértelmű számomra, hogy egy találkozó hozzájárulhat az iráni nép problémáinak megoldásához, akkor mindenképpen elmegyek rá" - mondta. Ha Irán csak a 20 százalékát éri el annak, amit akar, az is több, mint a semmi - tette hozzá.

Trump arról is beszélt Biarritzban, hogy

"komoly tárgyalások kezdődnek" hamarosan Washington és Peking között kereskedelmi vitáik megoldására,

miután az Egyesült Államok kapott két "nagyon jó telefonhívást" Kínából, a másodikat vasárnap este. Nem említette, hogy közvetlenül ő beszélt-e Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A kínaiak meg akarnak állapodni - mondta, és szerinte ez sikerülni is fog.

Az amerikai elnök a csúcstalálkozó befejeztével kijelentette, hogy a világ iparilag legfejlettebb hét ország tömörítő országcsoport tagjai előreléptek minden tárgyalási témában, még Iránnal kapcsolatban is, egységet érez közöttük. Mind a hét ország ellenzi, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert - magyarázta. "A találkozó nagyon jó és sikeres volt" - állapította meg.

A Reuters hírügynökség értékelése szerint az amerikai elnök úgy távozik a csúcstalálkozóról, hogy megadta az esélyt a diplomáciának Iránnal kapcsolatban.

Trump azonban újfent hangoztatta elégedetlenségét azzal, hogy az európai országok nem veszik át az Egyesült Államok kurd szövetségeseitől az Iszlám Állam dzsihadista szervezet Északkelet-Szíriában fogva tartott tagjait, pedig többségük európai országból ment harcolni a térségbe, így ez a helyzet nem igazságos az Egyesült Államokkal szemben. Ebben a kérdésben nincs megállapodás Washington és az európaiak között - mondta.

Trump ezután négyszemközti megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Ennek végeztével ismét a nyilvánosság előtt dicsérte őt. "Kiváló asszony, mindenhez jól ért, jobban, mint a legtöbb ember" - mondta. Arra a kérdésre, nem szomorú-e amiatt, hogy nemsokára távozhat hivatalából az egyetlen női vezető a G7 csoportban, azt mondta: nem csodálkozna, ha tovább maradna hivatalában, mint arra egyesek számítanak.

Címlapról ajánljuk
Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között
Irán

Érdekellentét rajzolódik ki az Egyesült Államok és Izrael között

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.

Magyar Péter benyújtotta – Így módosulna az Alaptörvény

Egyéni képviselőként nyújtotta be egymondatos Alaptörvényt módosító indítványát Magyar Péter, a módosító javaslat a keresztény kultúrával kapcsolatos.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

Hiába a közös ellenség, egyre látványosabban esik egymásnak a két szövetséges olajhatalom

A 2026. februári amerikai-izraeli támadás Irán ellen alapjaiban rázta meg a Perzsa-öböl térségét: Teherán válaszcsapásai áttörték a védelmi rendszereket, és megingatták azt a biztonságérzetet, amelyre az olajmonarchiák évtizedes gazdasági átalakulásukat építették. A közös iráni fenyegetés ellenére a régió két meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre élesebb rivalizálásba került egymással a válság kezeléséről, a gazdasági diverzifikáció irányáról és a regionális befolyásról. Rijád a pakisztáni közvetítéssel elérhető békés megoldást szorgalmazza, míg Abu-Dzabi Izraellel szorosabbra fűzve kapcsolatait harciasabb fellépést követel Iránnal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×