eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter támogató körében egy kampányrendezvényen Maidstone-ban 2019. július 11-én. A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért Johnson és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Boris Johnson „háborús kabinetet” állított fel

Jelentések szerint egymilliárd fontos költségvetési csomagot állítanak össze a „no-deal brexitre” való felkészülésre. Közben a Munkáspárt még a kilépés előtt megbuktatná a kormányt.

Boris Johnson új brit miniszterelnök saját híveivel töltötte fel kormányát, és úgy tűnik, komolyan gondolja, hogy október 31-én a sokkoló forgatókönyvet valósítja meg: elődjének az EU-val kötött alkuját elvetve úgy lépteti ki az országot, hogy másnap már vámszabályozás lép életbe a kétoldalú kereskedelemben.

„Az egész kormánygépezet erre a lehetőségre készül” – idézett a BBC egy kormányforrást, ugyanakkor megjegyezve, hogy ez egy nyomásgyakorlási taktika része lehet, amivel a korábbi alku felvizezésére próbálják rábírni Brüsszelt. Az Európa Unió vezetése egyelőre azonban továbbra is azt mondja, hogy a nehezen tető alá hozott egyezményt már nem lehet újratárgyalni.

Az előző brit kormány már négymilliárd fontot különített el a „no-deal brexitre” és most további egymilliárddal egészítik ki az összeget.

Az extra pénzből finanszírozzák például azt a „példa nélküli információs kampányt”, amelynek célja, hogy felkészítsék az állampolgárokat és a vállalkozásokat a szabályozatlan kilépésre – írta egy hétvégi cikkben Sajid Javid új pénzügyminiszter.

Az összegből 500 további határőrt állítanak munkába.

Javid azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány még mindig szabályozott kilépést akar, de „jó alkut akarnak”, amely „megszünteti az antidemokratikus ír határgaranciát”. „Ez jobb lenne Nagy-Britanniának és jobb lenne az EU-nak is, és már folyik a munka, hogy ezt megvalósítsák” – állította a Sunday Telegraph című lapba írt cikkében.

Brit keményvonalas konzervatív politikusok már régóta bírálják az amúgy brit kérésre a válási megállapodásba emelt ír határgaranciát. Ennek lényege, hogy a brit-európai vámunió ideiglenes fenntartásával garantálnák az ír-északír határon át az ellenőrzés nélküli, szabad forgalmat. A bírálatokat emellett Brüsszel felé fogalmazzák meg, és úgy tesznek, mintha az ír kormány nem lenne érintett a vitás pontban.

A Brit Gyáriparosok Szövetsége közben már többször is katasztrofálisnak nevezte az alku nélküli brexitet, és megismételte: a szigetország nem áll készen az eshetőségre, de értékelte, hogy a kormány legalább válságtervezésbe kezdett. Tanulmányuk szerint

27-ből 24 brit ágazatban fennakadásokat okoz majd a szabályozatlan kilépés.

A szervezet szerint ugyanakkor az Európai Unió sem készült fel a kemény brexit hatásaira, sőt Nagy-Britannia „előrébb tart a tervezésben”.

A Sunday Times című lap közben azt írta, hogy Boris Johnson hat kulcsminiszterből álló „háborús kabinetet” állított fel, melynek feladata:

mindenáron elérni, hogy október végére megvalósuljon a brexit.

„Az új miniszterelnökkel és egy immár világos küldetéssel, október 31-én kilépünk az EU-ból. Nincs feltételes mód, nincsenek kifogások. Nincs több késlekedés. A brexit megtörténik” – jegyezte meg a lapba írt cikkében Michael Gove kabinetminiszter, akinek feladata a szabályozatlan távozásra való felkészülés tervezése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×