eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere elindul londoni otthonából 2019. június 10-én, három nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Egy lépéssel közelebb került a brit miniszterelnökséghez Boris Johnson

Egy lépéssel közelebb került a brit miniszterelnökséghez Boris Johnson volt londoni főpolgármester és egykori külügyminiszter. A konzervatív képviselők döntő többsége ugyanis őt támogatta a vezetőválasztás első fordulójában. Vajon lesújt-e rá az „éllovasok átka”?

Bejön a tipp és a "borzas Boris" lesz a brit miniszterelnök? A fogadóirodák szerint nagyon valószínű. A brit konzervatívok pártvezér-választásán – amelynek győztese egyelőre úgy néz ki, a következő brit miniszterelnök is lesz – az ellentmondásos beszólásairól ismert volt külügyminiszter az egyértelmű favorit.

A tory képviselők első, csütörtöki szavazásán három jelölt már ki is esett és messze Boris Johnson kapta a legtöbb szavazatot – 114 voksot, míg a hozzá legközelebb került ellenfele, Jeremy Hunt külügyminiszter csak 43-t.

„Boldog vagyok, hogy megnyertem az első szavazást, de még sok van hátra”

– mondta az euroszkeptikus volt külügyminiszter. A többi hat jelöltre most az a szerep hárult, hogy megküzdjön a második helyért és hogy esélyt kapjon rá, hogy összemérje támogatottságát Johnsonnal. A végső szavazáson, amelyet júliusban tartanak, már a brit Konzervatív Párt 160 ezer tagja vesz részt.

Közben nagy a nyomás a három legrosszabbul teljesített jelöltön, hogy álljanak félre, közülük

Matt Hancock egészségügyi miniszter már vissza is lépett.

Ő előzőleg keményen nekiment Johnsonnak, amiért az az üzleti világ brexittel kapcsolatos aggodalmaira trágársággal válaszolt, úgy, hogy ő is megengedett egy kontra trágárságot.

Azt is Johnson szemére vetette, hogy a miniszterelnök utódlásáért folyó versenyben először sokáig bujkált a nyilvánosság elől és még most sem nyilvánította ki, hogy hajlandó lenne nyilvános televíziós vitára a többiekkel.

Azonban hiába haragította meg stílusával a párttagság egy részét, hiába nem mutatott jó példát a média elől sokáig titkolt, házasságon kívüli gyermekével, hiába halmozta az afférokat és sértett meg külföldi politikusokat bárdolatlan megjegyzéseivel, a családi értékeket fontosnak tartó "közép-Anglia" még így is őt favorizálja.

Johnsonnak egyetlen Achilles-sarka van: az hogy ő az éllovas.

Az utóbbi fél évszázadban a tory pártban szinte hagyománnyá vált, hogy aki a legjobb pozícióban kezdi a versenyt a pártvezéri posztért, az szinte biztosan elbukik.

Kezdődött ez 1965-ben a népszerű Reginald Maudling pénzügyminiszterrel, akit épp hogy megvert Edward Heath. Amikor Margaret Thatchert 1990-ben megbuktatta a palotaforradalom, szinte felkent utódjaként tekintettek, az européer Michael Heseltine-re. De nem ő lett a vezér és a miniszterelnök, hanem a szürkének tartott és sokat gúnyolt John Major. 2005-ben pedig az ifjú David Cameron előzte be az államférfiúi babérokról álmodozó és később brexitminiszterként leszerepelt David Davist.

Közben a befolyásos londoni Evening Standard kiállt Johnson mellett. "Inkább a liberálisabb változatát szeretnénk, azt, aki a városunkat irányította" – állt a lap vezércikkében, azt sugallva, hogy

Boris Johnson képes lehet felnőni a feladathoz, annak ellenére, hogy az Európai Unióban a fejüket fogják

esetleges miniszterelnöki kinevezése miatt. A francia Le Monde például azt írta róla: "idegen tőle a logika és a meggyőződés, hazudott és bénázott, egy mini Trump-szabotőr".

A holland Volskrant "21. századi kalóznak nevezte, aki jobban hisz magában, mint a brexitben". A német Handelsblatt pedig "Nagy-Britannia szempontjából végzetesnek" titulálta. A valószínű kimenetelt azonban a spanyol El País írta le: "Boris Johnsont valószínűleg csak egy ember tudja legyőzni – Boris Johnson".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×