Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere elindul londoni otthonából 2019. június 10-én, három nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Egy lépéssel közelebb került a brit miniszterelnökséghez Boris Johnson

Egy lépéssel közelebb került a brit miniszterelnökséghez Boris Johnson volt londoni főpolgármester és egykori külügyminiszter. A konzervatív képviselők döntő többsége ugyanis őt támogatta a vezetőválasztás első fordulójában. Vajon lesújt-e rá az „éllovasok átka”?

Bejön a tipp és a "borzas Boris" lesz a brit miniszterelnök? A fogadóirodák szerint nagyon valószínű. A brit konzervatívok pártvezér-választásán – amelynek győztese egyelőre úgy néz ki, a következő brit miniszterelnök is lesz – az ellentmondásos beszólásairól ismert volt külügyminiszter az egyértelmű favorit.

A tory képviselők első, csütörtöki szavazásán három jelölt már ki is esett és messze Boris Johnson kapta a legtöbb szavazatot – 114 voksot, míg a hozzá legközelebb került ellenfele, Jeremy Hunt külügyminiszter csak 43-t.

„Boldog vagyok, hogy megnyertem az első szavazást, de még sok van hátra”

– mondta az euroszkeptikus volt külügyminiszter. A többi hat jelöltre most az a szerep hárult, hogy megküzdjön a második helyért és hogy esélyt kapjon rá, hogy összemérje támogatottságát Johnsonnal. A végső szavazáson, amelyet júliusban tartanak, már a brit Konzervatív Párt 160 ezer tagja vesz részt.

Közben nagy a nyomás a három legrosszabbul teljesített jelöltön, hogy álljanak félre, közülük

Matt Hancock egészségügyi miniszter már vissza is lépett.

Ő előzőleg keményen nekiment Johnsonnak, amiért az az üzleti világ brexittel kapcsolatos aggodalmaira trágársággal válaszolt, úgy, hogy ő is megengedett egy kontra trágárságot.

Azt is Johnson szemére vetette, hogy a miniszterelnök utódlásáért folyó versenyben először sokáig bujkált a nyilvánosság elől és még most sem nyilvánította ki, hogy hajlandó lenne nyilvános televíziós vitára a többiekkel.

Azonban hiába haragította meg stílusával a párttagság egy részét, hiába nem mutatott jó példát a média elől sokáig titkolt, házasságon kívüli gyermekével, hiába halmozta az afférokat és sértett meg külföldi politikusokat bárdolatlan megjegyzéseivel, a családi értékeket fontosnak tartó "közép-Anglia" még így is őt favorizálja.

Johnsonnak egyetlen Achilles-sarka van: az hogy ő az éllovas.

Az utóbbi fél évszázadban a tory pártban szinte hagyománnyá vált, hogy aki a legjobb pozícióban kezdi a versenyt a pártvezéri posztért, az szinte biztosan elbukik.

Kezdődött ez 1965-ben a népszerű Reginald Maudling pénzügyminiszterrel, akit épp hogy megvert Edward Heath. Amikor Margaret Thatchert 1990-ben megbuktatta a palotaforradalom, szinte felkent utódjaként tekintettek, az européer Michael Heseltine-re. De nem ő lett a vezér és a miniszterelnök, hanem a szürkének tartott és sokat gúnyolt John Major. 2005-ben pedig az ifjú David Cameron előzte be az államférfiúi babérokról álmodozó és később brexitminiszterként leszerepelt David Davist.

Közben a befolyásos londoni Evening Standard kiállt Johnson mellett. "Inkább a liberálisabb változatát szeretnénk, azt, aki a városunkat irányította" – állt a lap vezércikkében, azt sugallva, hogy

Boris Johnson képes lehet felnőni a feladathoz, annak ellenére, hogy az Európai Unióban a fejüket fogják

esetleges miniszterelnöki kinevezése miatt. A francia Le Monde például azt írta róla: "idegen tőle a logika és a meggyőződés, hazudott és bénázott, egy mini Trump-szabotőr".

A holland Volskrant "21. századi kalóznak nevezte, aki jobban hisz magában, mint a brexitben". A német Handelsblatt pedig "Nagy-Britannia szempontjából végzetesnek" titulálta. A valószínű kimenetelt azonban a spanyol El País írta le: "Boris Johnsont valószínűleg csak egy ember tudja legyőzni – Boris Johnson".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×