Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Boris Johnson volt brit külügyminiszter távozik londoni otthonából 2019. május 29-én. Johnsonnak a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért kell bíróság elé állnia közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson toronymagasan nyerte az első kört

Hárman estek ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának első fordulójában, amelyben a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta messze a legtöbb voksot.

A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult. A mezőnyt az alsóházi konzervatív frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. E szavazások első fordulóját bonyolították le csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják.

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök délutáni bejelentése szerint az első fordulóban - amelyben a 313 fős frakciólétszám minimum 5 százalékának megfelelő számú voksra volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson a mezőny élén végzett 114 szavazattal.

Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt kabinettag, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője ugyanakkor kiesett a versenyből, mivel egyikük sem érte el a továbblépéshez minimálisan előírt 5 százalékos szavazatarányt.

Az első forduló eredménye azt is jelenti, hogy nem maradt női jelölt a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók között.

Boris Johnson mögött

  • a második helyen Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter végzett 43 frakciószavazattal,
  • 37-et kapott Michael Gove környezetvédelmi miniszter,
  • 27-et Dominic Raab volt brexitügyi miniszter,
  • 23-at Sajid Javid belügyminiszter
  • 20-at Matt Hancock egészségügyi miniszter
  • 19-et Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter.

A jövő keddi második fordulóban már a frakciólétszám 10 százalékának megfelelő számú szavazatot kell szerezni a továbbjutáshoz, vagyis jelentős az esélye annak, hogy kedden ismét több jelölt kiesik. A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben. Közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

A jelenlegi ütemterv alapján a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

Gove vs. Johnson

A fogadóirodákon kívül a brit sajtó és az elemzői közösség is gyakorlatilag biztosra vette, hogy Boris Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborának frontembere az első helyen jut tovább a frakciószavazások első fordulójából.

Jelentős figyelem kíséri ugyanakkor Michael Gove szereplését is, miután a környezetvédelmi miniszter a hétvégén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott.

Gove ráadásul ugyanabban az időben, 1999-ben a The Times című konzervatív napilapban közölt egy elítélő hangnemű cikket a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról, keményebb szankciókat szorgalmazva a droghasználókkal szemben.

A brit kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolják a konzervatív politikust és felszólították, hogy vonja vissza jelöltségét.

Hétfői kampányindító rendezvényén azonban Michael Gove határozottan leszögezte, hogy nem lép vissza, sőt a győzelem reményével indul az utódválasztási versenyben.

Gove az előző, 2016-os vezetőválasztási verseny kezdete előtt Boris Johnson kampánymenedzsere volt, ám az utolsó pillanatban megvonta támogatását Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.

Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.

A három évvel ezelőtti vezetőválasztás előzményeként lemondott David Cameron akkori miniszterelnök, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, jóllehet Cameron a bennmaradásért kampányolt.

Az ő lemondása utáni vezetőválasztás győztese lett Theresa May addigi belügyminiszter.

May azonban múlt pénteken szintén távozott a Konzervatív Párt éléről, mindenekelőtt amiatt, mert a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.

May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utód megválasztásáig mindkét tisztséget ügyvezető minőségben betölti.

David Cameron annak idején visszaadta képviselői megbízatását is és kivonult a brit politikából. Theresa May azonban a héten közölte, hogy utódja megválasztása után is alsóházi képviselő marad, és átül a konzervatív frakció hátsó padsoraiba.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×