eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson volt brit külügyminiszter távozik londoni otthonából 2019. május 29-én. Johnsonnak a brit EU-tagságról rendezett népszavazás kampányában tett kijelentéseiért kell bíróság elé állnia közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Boris Johnson toronymagasan nyerte az első kört

Hárman estek ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási szavazássorozatának első fordulójában, amelyben a legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter kapta messze a legtöbb voksot.

A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben tíz jelölt indult. A mezőnyt az alsóházi konzervatív frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. E szavazások első fordulóját bonyolították le csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják.

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök délutáni bejelentése szerint az első fordulóban - amelyben a 313 fős frakciólétszám minimum 5 százalékának megfelelő számú voksra volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson a mezőny élén végzett 114 szavazattal.

Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt kabinettag, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője ugyanakkor kiesett a versenyből, mivel egyikük sem érte el a továbblépéshez minimálisan előírt 5 százalékos szavazatarányt.

Az első forduló eredménye azt is jelenti, hogy nem maradt női jelölt a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázók között.

Boris Johnson mögött

  • a második helyen Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter végzett 43 frakciószavazattal,
  • 37-et kapott Michael Gove környezetvédelmi miniszter,
  • 27-et Dominic Raab volt brexitügyi miniszter,
  • 23-at Sajid Javid belügyminiszter
  • 20-at Matt Hancock egészségügyi miniszter
  • 19-et Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter.

A jövő keddi második fordulóban már a frakciólétszám 10 százalékának megfelelő számú szavazatot kell szerezni a továbbjutáshoz, vagyis jelentős az esélye annak, hogy kedden ismét több jelölt kiesik. A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben. Közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

A jelenlegi ütemterv alapján a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

Gove vs. Johnson

A fogadóirodákon kívül a brit sajtó és az elemzői közösség is gyakorlatilag biztosra vette, hogy Boris Johnson, a Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborának frontembere az első helyen jut tovább a frakciószavazások első fordulójából.

Jelentős figyelem kíséri ugyanakkor Michael Gove szereplését is, miután a környezetvédelmi miniszter a hétvégén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott.

Gove ráadásul ugyanabban az időben, 1999-ben a The Times című konzervatív napilapban közölt egy elítélő hangnemű cikket a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról, keményebb szankciókat szorgalmazva a droghasználókkal szemben.

A brit kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolják a konzervatív politikust és felszólították, hogy vonja vissza jelöltségét.

Hétfői kampányindító rendezvényén azonban Michael Gove határozottan leszögezte, hogy nem lép vissza, sőt a győzelem reményével indul az utódválasztási versenyben.

Gove az előző, 2016-os vezetőválasztási verseny kezdete előtt Boris Johnson kampánymenedzsere volt, ám az utolsó pillanatban megvonta támogatását Johnsontól és bejelentette saját indulási szándékát.

Ezután Boris Johnson visszavonta jelöltségét, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett.

A három évvel ezelőtti vezetőválasztás előzményeként lemondott David Cameron akkori miniszterelnök, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, jóllehet Cameron a bennmaradásért kampányolt.

Az ő lemondása utáni vezetőválasztás győztese lett Theresa May addigi belügyminiszter.

May azonban múlt pénteken szintén távozott a Konzervatív Párt éléről, mindenekelőtt amiatt, mert a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.

May távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de az utód megválasztásáig mindkét tisztséget ügyvezető minőségben betölti.

David Cameron annak idején visszaadta képviselői megbízatását is és kivonult a brit politikából. Theresa May azonban a héten közölte, hogy utódja megválasztása után is alsóházi képviselő marad, és átül a konzervatív frakció hátsó padsoraiba.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×