Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Szurkoló a dunaszerdahelyi felújított Mol Arénában az FC DAC - SK Slovan Bratislava mérkőzésen 2017. november 3-án. Háromezer férőhellyel bővült a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 futballklub otthona, így már közel tízezer szurkoló láthatja a csapatot a Mol Arénában.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Templomokban, köztereken, stadionban énekelték a magyar himnuszt a Felvidéken

Soha még ilyen hangosan nem szólt a magyar himnusz a dunaszerdahelyi MOL Arénában, mint a hétvégi bajnoki mérkőzés előtt. A DAC labdarúgócsapatának szurkolói így fejezték ki véleményüket az a szlovák törvény ellen, amely megtiltaná idegen államok himnuszának eléneklését az országban.

Templomokban, köztereken, a Magyarországot Szlovákiával összekötő medvei hídon és számos más helyszínen csendültek fel a hétvégén a magyar himnusz dallamai a Felvidéken azt követően, hogy a szlovák parlament képviselői megszavaztak egy törvényjavaslatot, melynek értelmében május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni Szlovákiában, amelyiknek az adott helyszínen nincs hivatalos küldöttsége. A Szlovák Nemzeti Párt javaslatát a velük együtt kormányzó Híd magyar képviselői is megszavazták.

A legnagyobb figyelmet a DAC labdarúgócsapatának hétvégi bajnoki mérkőzése kapta. A dunaszerdahelyi klub szurkolói ugyanis minden egyes bajnoki találkozót a himnusz eléneklésével indítanak. Most sem volt ez másképp. A különbséget csupán az jelentette, hogy eddig soha nem hallott hangerővel szólt a magyar nemzeti imádság a lelátókról. A Zsolna elleni meccs előtt 8500 torokból csendültek fel a himnusz dallamai. A szurkolók a Híd-politikusokkal szemben is állást foglaltak: a második félidőben egy „MOST kéne abbahagyni” feliratú molinót emeltek a fejük fölé. A most szó szlovákul pedig hidat jelent.

A szlovákiai református egyház egy nyilatkozatot tett közzé, melyben emlékeztet, hogy a magyar himnusz az egyházi liturgia része. „A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak a lelkiismereti és vallásszabadságból adódóan elidegeníthetetlen joga, hogy a magyar himnuszt, mint nemzeti imádságunkat és liturgiánk egy elemét hittel énekelhesse. Ha az állam az egyház számára garantált szabadságjognak e lelkiismereti tartalmát akadályozza, az a nyilvános vallásgyakorlásba való súlyos beavatkozás. Biztatjuk gyülekezeteinket, hogy nemzeti imádságunkat az eddig megszokott módon továbbra is énekeljék” – áll a nyilatkozatban.

A himnusz elhallgattatására igent nyomó hidas politikusok java része azóta elmondta, hogy hibázott, amikor nem olvasta el a szavazás előtt a törvényjavaslatot. A közvélemény szinte egy emberként fordult ellenük, és azt követelte tőlük, hogy adják vissza a mandátumukat. Ezt egyelőre egyikük sem tette meg. Azt mondják, a májusi parlamenti ülésen helyrehozzák a hibát.

Az egyedüli politikus, aki szlovákként hónapokon keresztül előre figyelmeztetett a veszélyre, Ondrej Dostál, a jobboldali-liberális Szabadság és Szolidaritás parlamenti frakciójának tagja, aki nem gondolja, hogy a Híd képviselői tudatosan szavazták meg a magyar himnusz betiltását. De hozzátette, az, hogy nem vették észre, egyértelműen az ő hibájuk, és nehezen lehet bármivel is megbocsátani.

Bugár Béla, a Híd elnöke megpróbálja helyreállítani párttársai becsületét. Ígéretet kapott Andrej Kiska államfőtől, hogy nem írja alá az óriási felháborodást kiváltó jogszabályt. A pártelnök azt is elmondta, ha ennek ellenére mégsem születik megegyezés, nem maradhatnak a koalícióban.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×