Hivatalossá vált, amit már régóta rebesgettek politikai körökben, Robert Fico tavaly lemondott szlovák kormányfő nem Brüsszelbe vágyik, hanem az alkotmánybíróságra. Jelölését Martin Glváč, a kormánypárti Smer parlamenti alelnöke terjesztette be hétfőn, a határidő utolsó napján. Glváč szerint Fico eddigi tapasztalata alkalmassá teszi őt az alkotmánybírói posztra, és el tudja őt képzelni az Alkotmánybíróság elnökeként is. "Nem tudom elképzelni, hogy bárki felülmúlná őt" - tette hozzá Glváč.

Az ellenzéki pártok elfogadhatatlannak tartják Robert Fico jelölését,

az SaS, az OĽaNO és a Spolu egyaránt azt hangoztatja, hogy

a Smer így akarja befolyása alá vonni az Alkotmánybíróságot, amit meg kell akadályozni.

Veronika Remišová, az OĽaNO frakcióvezetője szerint "az, hogy Robert Fico indulni akar az alkotmánybírói székért, annak a bizonyítéka, hogy elveszítette minden gátlását és ítélőképességét. Szlovákia nem szorul a Fico típusú jelöltekre."

Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint

felfoghatatlan, hogy olyan ember akar alkotmánybíró lenni, aki számos alkalommal megsértette az alkotmányosságot, aki több alkotmányellenes törvény szerzője volt,

és akinek súlyos gyanúk miatt kellett távoznia a posztjáról.

"A jó alkotmánybírót 80 százalékban a jelleme és személyiségjegyei teszik ki, csak 20 százalékban a szaktudás, mivel az alkotmány szövege, a benne foglalt fogalmak általánosak, és azok magyarázatakor teljes mértékben a bírók személyisége és értékítélete a döntő" - ezek már Peter Wilfling, a Via Iuris szervezet jogászának szavai. Ő azon az állásponton van, hogy nem lehet alkotmánybíró az, aki hosszú ideig miniszterelnök vagy egy kormánypárt elnöke volt.

Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy

Robert Fico kinevezését a köztársasági elnök sem tudja megakadályozni,

mert annak lehetőségét vagy a júniusban megválasztandó új államfő, vagy az Andrej Kiska leköszönése és az új köztársasági elnök hivatalba lépése között államfői teendőket ellátó Andrej Danko parlamenti elnök kezébe adják.