Infostart.hu
eur:
359.36
usd:
313.28
bux:
141420.02
2026. július 16. csütörtök Valter
Trump a NATO-t is fenyegeti?

Trump a NATO-t is fenyegeti?

Donald Trump alatt a NATO nem jelenthet feltétlen garanciát a kelet-európai tagállamoknak. Erre az amerikai republikánusok frissen felkent elnökjelöltje utalt egy lapinterjúban.

Donald Trumpot hatalmas üdvrivalgás közepette ünnepelték a Republikánus Párt küldöttei Clevelandben, amikor közölte, hogy jövő januárban – szinte varázsütésre - megjavul a közbiztonság hazájában. Feltéve, ha őt választják meg elnöknek.

Trump beszédében sötét képet festett a mostani Amerikáról – amely az ő elnöksége alatt ismét elsőszámúvá, naggyá és erőssé válna.

Olyan erőssé, hogy magára koncentrálna és nem félne közölni európai szövetségeivel, hogy meddig hajlandó elmenni a védelmükben.

Trump arról beszélt a New York Timesnak, hogy Amerika csak akkor segítene a szövetségeseknek, ha azok „teljesítik a felénk fennálló kötelezettségeiket”.

Ez alatt azt értette, hogy elvárja, hogy minden európai NATO-tagállam nemzeti összterméke legalább 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, a lelkes szövetséges, Nagy-Britannia és néhány más tagország már most teszi.

„Egy vagyont költünk a védelemre és 800 milliárd dollárt veszítünk. Ez nem egy okos dolog” – mondta és arra utalt, hogy külföldi amerikai támaszpontokat záratna be.

A NATO alapító okiratának híres ötödik cikkelye kimondja, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadás esetén a többiek automatikusan és feltétel nélkül a segítségére sietnek.

Emiatt most sok európai fővárosban – különösen azokban, ahol elmérgesedett a viszony Oroszországgal – most felkaphatják a fejüket a politikai vezetők.

A New York Times rá is kérdezett, hogy hogyan reagálna a Trump-vezette Amerika egy esetleges orosz agresszióra a baltikumi országok ellen, amire egy olyan választ adott, ami szerint a védelem nem lenne automatikus.

Az üzletember, tévés személyiség – és most már elnökjelölt – arra is utalt, hogy nem „oktatna ki” más országokat, hogyan őrködjenek a demokratikus rend felett, mert Amerikának sok teendője van a saját háza táján. „Hogyan fogok másokat kioktatni, amikor nálunk hidegvérrel lőnek le rendőröket?” – kérdezte.

Recep Tayyip Erdogan elnököt – a múlt hétvégi törökországi puccskísérlet túlélőjét méltatva pedig azt mondta: az elnök ügyesen fordított az eseményeken és szerinte nem Erdogan köre szervezte a hatalomátvételi kísérletet.

Trump kikelt az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés, a NAFTA ellen is és azt mondta: felmondaná a Kanadával és Mexikóval kötött alkut, ha nem tudna jobb feltételeket kicsikarni.

Európában sokkot váltottak ki az elnökjelöltnek a NATO-ról elhangzott megjegyzései. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára igyekezett diplomatikus maradni. „Nem akarok beavatkozni az amerikai választásokba” – mondta – „de két világháború megmutatta, hogy Európa békéje fontos az Egyesült Államok biztonsága szempontjából”.

Trumpot emellett egyaránt elítélték republikánus és demokrata oldalon, a Washington Post pedig ezt a címet adta blogbejegyzésének: „Trump bebizonyította, hogy Putyin pincsije”. Maga az orosz elnök „abszolút vezetőnek” nevezte korábban az elnökjelöltet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Három hónappal az országgyűlési választások után még mindig kampányüzemmódban van Magyar Péter, és ez a lendület akár jövő tavaszig is kitarthat. Horn Gábor szerint a Fidesz jövője is ekkorra dőlhet el, de Orbán Viktor számára már nincs visszaút. Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza-kormány a kétharmados parlamenti támogatással a Fideszhez hasonlóan a többségi demokrácia modellt alkalmazza, miközben a Fidesz egyben maradt, és az egykori kormánypárt számára most kezdődik az újratervezés éve. Elemzőket kérdeztünk a választások óta eltelt időszakról és a várható forgatókönyvekről.

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×