"Ha nem sikerült volna megállapodnunk, úgy az a gazdasági válság elmélyülését eredményezte volna nem csak Európa, de az egész világ számára" - fogalmazott a francia államfő, aki nyolc hónapos kihagyás után először szólalt meg a nyilvánosság előtt.

Nicolas Sarkozy azt mondta, a hamis pénzügyi adatokkal és nem kellően felkészült gazdasággal jelentkező Görögországot hiba volt befogadni az eurózónába 2001-ben, szerinte az Európai Unión ennek a hibás döntésnek fizeti most a következményeit.

A görög államadósság felének elengedése kapcsán az államfő hangsúlyozta: természetes volt, hogy a veszteséget a bankok állják, hiszen felelőtlen hitelezésükkel ők is hozzájárultak a helyzet kialakulásához. Az államfő egyébként ismét keményen bírálta a pénzintézeteket, mert azok szerinte 2008-ban felelőtlenül viselkedtek, hozzátéve, azt kérték a bankoktól, hogy az idei nyereségüket ne osztalékok kifizetésére, hanem a saját tőkéjük megerősítésére fordítsák.

Szavaiból az is kiderült, hogy a bankszektorban dolgozókat a jövőben az eddiginél lényegesen komolyabb ellenőrzés alá helyezik. Mint mondta, a Francia Nemzeti Bank elnökének ezentúl figyelnie kell arra, hogy a pénzintézetek többé ne fizethessenek vezetőiknek csillagászati béreket vagy túlzottan magas prémiumokat.

Nicolas Sarkozy azt is kijelentette, hogy Franciaországnak Németországgal együtt az Európai Unió "szívévé" kell válnia, ehhez azonban szerinte nagyobb fokú gazdasági integrációra van szükség a két ország között. Ez szerinte bizonyos területeken azonos adószintet, akár azonos nyugdíjkorhatárt és miniszteri szinten egyeztetett gazdasági döntések meghozatalát jelenti majd. Az államfő nem tagadta, hogy ez a szuverenitás egy részének a feladásával fog járni.