Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv

Port-au-Prince-t összedöntötte a földrengés - képekkel

Mozgásba lendültek a nemzetközi mentőegységek és segélyügynökségek, miután a Richter-skálán 7-es erősségű földrengés döntötte romba Haiti fővárosát. Egyelőre pontosan nehéz megbecsülni az áldozatok számát: az összeomlott épületek alatt több százan, de akár több ezren is meghalhattak.

 Port-au-Prince gótikus katedrálisának csak homlokzata maradt meg, a falak összedőltek. Romhalmazzá vált hírek szerint egy kórház, egy zsúfolt szupermarket és az elnöki palota is súlyosan megrongálódott. Megsemmisült az az épület is, amely a 2004 óta az országban állomásozó ENSZ-béketeremtő misszió parancsokságának adott otthont. A Világszervezet közölte, hogy "nagyszámú ENSZ-dolgozó eltűnt".

A BBC jelentése szerint az éjszaka a fővárosban sötétség uralkodott, és a legtöbb ember a szabad ég alatt töltötte az éjszakát, mert félt a további földrengésektől. Az emberek kétségbe estek és sokan zseblámpák fényénél próbálták kiásni a romok alól szeretteiket.

A Richter-skálán 7-es erősségű rengés helyi idő szerint délután csapott le. Szemtanúk szerint egy egész percen át rengett a föld, majd 24 utórengés is követte az első földmozgást. Az ég szürkévé vált az összedőlt épületek nyomán felszálló portól.

Az időpont megnehezítette a mentést, mert hamarosan leszállt az éj, és nem sokkal később megszakadt a telefonkapcsolat és sok helyen nem volt áram.

A Twitter közösségi oldal jóvoltából a közvetlenül a rengés után, mobiltelefonokkal készült képek és videók azonnal bejárták a világot. Több ország, így az Egyesült Államok, Kanada, Venezuela, Nagy-Britannia és Franciaország jelezte, hogy segélyt, és mentőalakulatokat küldenek.

Az áldozatok száma azért lehet magas, mert Port-au-Prince zsúfolt város, ahol az épületeket nem a fejlett világban szokásos előírásoknak megfelelően építették meg.

Haiti a legszegényebb, és a legtöbbet szenvedett ország Amerikában. A kilencvenes évek politikai erőszakát, 2008-ban három hurrikán követte, amely közel 800 ember halálát okozta. Közben az országban újabb politikai feszültség alakult ki az égbeszökött élelmiszerárak miatt. A lakosság több, mint kétharmada napi 2 dollárnál kevesebből él, és a 8 és félmillió lakos fele munkanélküli.

Nézze meg a yahoo.com képes beszámolóját a borzalmas földrengésről!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×