Az elmúlt héten két vulkánkitörés is jelentős figyelmet kapott. Május 2-án egy Fülöp-szigeteki kitörés szürke vulkáni hamuval borított be több helyi települést. Terméseket és állatokat pusztított el, több ezer embert kellett kitelepíteni az Albay tartományban található Mayon tűzhányó környékéről. Négy nappal később pedig a hawaii Nagy Sziget egyik vulkáni területén található kráterben látványos lávaszökőkút-kitörés zajlott, ami sok érdeklődőt vonzott.

Harangi Szabolcs az InfoRádióban úgy fogalmazott, a vulkánok egyszerre vonzóak és veszélyesek, amivel azt szerette volna érzékeltetni, hogy a kitörések egyfelől lehetnek nagyon látványosak, ugyanakkor komoly fenyegetettséget és kockázatokat is jelenthetnek. A HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője szerint a néhány nappal ezelőtt működésbe lépő Fülöp-szigeteki Mayon tűzhányó bár rendkívül szép, de egyben nagyon veszélyes is.

A Mayon vulkánnak elég meredek az oldala, a szimmetrikus vulkáni kúp csaknem 2500 méteres tengerszint feletti magasságba emelkedik a 210 ezer lakosú Legazpi település mellett. Itt türemkedik ki nagyon lassan egy meglehetősen viszkózus, nehezen folyó láva. A vulkanológus elmondása szerint gyakorlatilag nem tud lefolyni a láva a hegy oldalán, hanem folyamatosan magasodik egészen addig, amíg annyira instabil nem lesz az oldala, hogy egyszerűen leomlik. Ez a leomlás pedig izzó kőzetlavinákat hoz létre. Május 2-án, helyi idő szerint késő délután

a lávadóm délnyugati oldala omlott le és ez a szokottnál is erősebb piroklaszt-árat okozott.

A piroklaszt-ár izzó vulkáni törmelékek és vulkáni gázok keveréke. Nagy tömege miatt nem képes a magasba emelkedni, e helyett a felszínhez tapadva, nagy sebességgel zúdul le. A mostani esetben mintegy 6 kilométer távolságban terült el, a hegy lábához is elért, sőt azon is túlment, így a közeli lakott területek is veszélybe kerültek, ezért volt szükség a kitelepítésre.

Néhány nappal később a Föld másik oldalán volt észlelhető vulkáni tevékenység. Ahogy Harangi Szabolcs fogalmazott, a hawaii Nagy Szigeten egészen más arcát mutatta a vulkáni működés. Egy gyönyörű szép lávaszökőkút emelkedett a magasba. A tanszékvezető egyetemi tanár szerint erre lehetett számítani, mivel

előre lehet érezni a Kilauea vulkán lüktetését azzal, ahogy emelkedik a felszíne.

Egészen pontosan a magma nyomja fel a felszínt, miközben óriási erők munkálkodnak. A magma mozgását földrengés is kísérte, így a hawaii vulkanológusok elég pontosan előrejelezték, hogy mikor történik meg a lávaszökőkút-kitörés.

A vulkáni hamu belégzése jelentős egészségügyi problémát jelent. A kitörés néhány kilométeres körzetében pedig akár 10–15 centiméter nagyságú kőzetdarabok is hullhatnak. Emiatt az elmúlt kitörési időszakok során le kellett zárni népszerű kilátópontokat a Nagy Szigeten.

HAPPENING NOW: Kīlauea Volcano eruption: Episode 46 has just begun, with lava activity intensifying and reaching higher levels.

? USGS pic.twitter.com/LNpYUipHPi

— Weather Monitor (@WeatherMonitors) May 5, 2026

A 2024 decembere óta tartó, átlagosan egy–három hetes szünetekkel tagolt, ismételt paroxizmális kitörés most már rekordot döntött. 46 alkalommal vonzotta már a helyi lakosokat és éppen a szigeten tartózkodó turistákat, akiknek páratlan látványt nyújtanak a több órán keresztül tartó kitörések akár nappal, akár éjjel. Hatalmas dugók alakulnak ki ilyenkor az utakon, komoly fennakadásokat okozva helyi közlekedésben.

„A mostani látványosságot sok ember csodálta, de ennek is megvannak a veszélyei, mert a környéken sűrű hamueső, valamint a magasból lehulló kődarabok is balesetet okozhatnak”

– figyelmeztetett Harangi Szabolcs.

Az érintett Fülöp-szigeteki és hawaii terület is folyamatos megfigyelés alatt áll. A mélyből érkező jelek, a földrengések, a felszínemelkedés, a gázok jelzik a vulkánok alatti magma viselkedését. A szakembereknek ezekből a jelekből, valamint a múltbéli események feldolgozásából kell előrejelzést készíteniük. Harangi Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy minden vulkán más, eltérőek a kitörések, különbözőek a veszélyek. Az előrejelzés kulcsa a szakszerű tájékoztatás, ami segít a felkészülésben, hogy a tragédiák elkerülhetőek vagy csökkenthetőek legyenek, és „minél inkább a vulkáni működés szépsége ragadja meg az embereket és ne a szörnyeteg, a pusztító kitörések következményeinek feldolgozása”.

A cikk alapjául szolgáló összefoglalót Rozgonyi Ádám készítette.

(A nyitóképen: a Mayon tűzhányó kitörése a Fülöp-szigeteki Albay tartományban fekvő Camaligból nézve 2026. május 2-án.)